30. DARLAC
30. DARLAC
1317-ben Darlaz néven jelentkezik az oklevelekben. (Györffy: Az Árpád-kori, III. 551.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1325-ben Dorlaz, 1392-ben Darlas, 1543-ban Darlacz formában szerepel. (Györffy: i.m. III. 251.; C. Suciu: i.m.)
1332-ben plébániatemploma van, papja, Hermann a pápai tizedjegyzék szerint 17 régi banálist fizet. (Beke: Az erd. egyházmegye. 144.; Documente. XIV. C., III. 145.; Györffy: i.h.)
Mai templomát megelőzte egy a XIII–XIV. század fordulóján épült templom. Mai temploma a XV. század első negyedéből való késő gótikus alkotás. Egyhajós, torony nélküli templomok mintájára épült. Falusi méretekhez viszonyítva nagy templom. Hajója kezdettől egyszerű mennyezettel volt fedve. 1500-ban boltozták. 1837-től újra sík mennyezetű. Szentélye és apszisa azonban keresztboltozatos és többszöggel zárul. A diadalív félköríves. (Fabritius: S. Kirchenbürgen. 60.)
Ablakai változatos formájú gótikus kőráccsal díszítettek. Gyámköveit faragott figurák, szobrok domborművei ékesítik. Közülük Mária és János apostol azonosítható. (Komm mit. 1973. 156.; V. Drăguţ: Arta gotică. 292, 295.) A boltozat zárókövén Jézus látható.
Két szobra a román korra utal, és a feltételezett előbbi templom emlékének tekinthető, amelynek papja a fent említett Hermann plébános volt. (Mária és János)
Az egykori sekrestye ajtókerete megmaradt a falban és mellette a szószékre felvezető egykori ajtó kőkerete is, mely reneszánsz díszítésű. Szentélyfülkéje gótikus. (Fabritius: i.m. 37.)
A szentélyt kívül-belül rendkívül gazdagon festményekkel díszítették. A szentély külső oldalán Jézus elfogatása, a Keresztrefeszítés és Szent Kristóf nagy alakja vehető ki, sötét égszínkékben. 1975-ben tárták fel. (Komm mit. 1975. 157.; V. Drăguţ: i.m. 260/37.) A keleti és északi fal falfestményei nagyon kopottak. A belső szentélyfalon újabban oltárfüggönyös és indadíszítéses festményeket tártak fel. Az oltárkredenc fülkéjében két szent harcos látható. A falfestmények korát a XVI. század elejére teszik és rokonságba hozzák a szászbudai 12 apostol képével. (Komm mit. 1972 és 1975.; V. Drăguţ: Dicţionar enciclopedic. 128.) A falfestményeken azonosították még: Utolsó vacsora, 4 evangélista, vértanúk, Dávid, Salamon, Krisztus, Szt. István és Szt. László, angyalok, szerzetes, ördög. A szentélyben Jézus szenvedésének jelenetei. Megmaradt a szentségfülke is.
Az oromzatos homlokzat közepén díszes csúcsíves kapuzat áll, melynek fejezeteit levéldíszek, szőlőfürtök ékesítik. A kapu feletti fiatornyocskákkal díszített koronázó részen vakmérműves párkányt képeztek ki. (Kemény–Gyimesy: Ev. templomok. 156.; Komm mit. 1975. 156.; Gh. Arion: Sculptura gotică. 37–38.) A kapuzat fölött Krisztus, Mária és Szt. János között. Valamikor várfal vette körül.
Középkori katolikus lakói a reformáció idején lutheránusok lesznek, a templommal együtt.
A XVIII. században lutheránus anyaegyház (Benkő: Transsilvania. II. 211.), és e század elején is az. (Helységnévtár. 1913.)
Lutheránus templom
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
