36. EGRESTŐ
36. EGRESTŐ
1325-ben Egrusthw néven jegyzik az oklevelek. (Györffy: Az Árpád-kori. III. 552.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1344-ben Egrestew, 1407-ben Egresteu, 1587-ben Egresteo, 1607-ben Kis Egrestő formában jelentkezik.
Középkori templomáról hallgatnak az oklevelek. Beszél viszont maga a templom. Legkésőbb a gótikus korban épült.
Szentélyét negyedgömb boltozatától félkörű dongaboltozattal toldották meg.
Később, a gótikus korban utólagosan külső támpilléreket építettek hozzá. Ezért nem lehetetlen, hogy már a román korból való az elődje (Kovács: Magyar ref. templomok. I. 203– 204.), mert szász lakói építik, akik Fületelkére költöznek és magukkal viszik a középkori harangot is. 1670-ben a református prédikátor panaszolja, hogy a tizedet a felméri lutheránus szász pap veszi fel.(Fabini) 1721-ből kazettás mennyezete van.
Középkori katolikus magyar lakói a reformáció során reformátusok lesznek, a templommal együtt.
A XVIII. században Balavásár filiája, majd református anyaegyház, és e század elején is. (Benkő J.: Transsilvania. II. 188.; Helységnévtár. 1913.)
A XVIII. században újraéled a katolikus egyház is. 1764-ben az előbb Abosfalvához tartozó hívek önálló plébániát kapnak. 1785-ben templomot építenek, majd 1839-ben épül mai templomuk. (Schematismus. 1882. 129.)
Katolikus templom
Református templom
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
