Hadad.
Hadad.
A hadadi várral már előzőleg* megismerkedtünk. Lássuk most a helységet, mely 1482-ben oppidum s mely a legjelentékenyebb középszolnoki helyek egyike volt, mert pl. 1475 körül 47 forint adót fizettek innen a földesurak jobbágyai.*
* II. k.
* Csánki, I. k. 549. l.
Neve mindig Hadadnak van írva, a románok Hadodnak (1733) írták. Eredetileg két Ad, Od volt: Diós-Ad, Had-Ad.
4901368-ban Kirva Hadad királyi birtokkal határos.* Hadad előfordúl Hadad-Nádasd s Korond 1383-iki határjárásnál is.*
* Jlt.
* Szgy.
Birtokosai a Kusalyi Jakcsiak és a Szántai Becskiek voltak.*
* V. ö. Csánki I. k. 540. l.
1461 márcz. 5-dikén a középszolnoki Hadad birtok elidegenítésétől Jakcsi György és gyermekei nevében eltiltja Jakcsi Jánost Lelei István;* 1475 körül (Kusalyi Jakcsi?) János özvegye 12 frt 4 dr., a hadadi plébános 1 frt, (Jakcsi?) István 14 frt 3 dr., Csire (Chyre) István 9 frt 5 dr., Becski (Bekczy) Péter 11 frt 3 dr. adóval vannak fölvéve a vármegye adólajstromában.*
* Dl. 36302. Km. Prot. E. min. p. 102. nr. 1.
* E mű I. k. 178. l.
Kusalyi Jakcsi Péter elzálogosította Hadad birtokot Szilágyszegi Pálnak. 1493 aug. 30-dikán kiváltja e birtokot a fenti Péter fia, Ferencz.*
* Dl. 36398. Km. Prot. M. min. p. 150. nr. 1.
1505-ben mint már tudjuk, Kusalyi Jakcsi László és neje Krisztina meg fiok György elzálogosítják itteni részbirtokukat Béltelki Drágfi Györgynek és Jánosnak.*
* GKG. C. fasc. XII.
Hadad birtokban szétvagdalták a vámkereket és más hatalmaskodásokat is követtek el Anyai Bodó Ferencz meg Kusalyi Jakcsi Imre és Mihály meg mások, akiket azért 1507-ben megidéznek Kusalyi Jakcsi László és András.* András meg Jakcsi László vámházában hatalmaskodott s azért 1509-ben a fenti László idezteti meg.*
* Lelesz, Act. an. 1507. nr. 33.
* U. o. 1509. nr. 28.
Egyik Kusalyi Jakcsinak itteni jobbágyait megfosztották az apró marháktól és más ingóságoktól Jakcsi Ferencz és László, Keresztúri Márton és Álmosdi Csire András, kiket azért 1512-ben megidéztet a fenti Kusalyi Jakcsi.*
* U. o. an. 1512. nr. 7.
Az itteni részbirtokot 1512-ben Kusalyi Jakcsi László Bélteki Drágfi Jánosnak és Györgynek,* 1516-ban Kászoni Jakcsi György és János Berendi Dávidnak zálogosították el.*
* U. o. Prot. 2. fol. 121. an. 1512.
* U. o. Prot. 2. fol. 178. an. 1516.
491Dézsházi Péterné Kászoni Jakcsi Magdolna itteni részbirtokának elfoglalásáért 1526-ban tisztító esküt itélnek Jakcsi Jánosnak.*
* Lelesz, Act. an. 1526. nr. 6.
Egy itteni részbirtoknak elidegenítése miatt 1537-ben Kusalyi Jakcsi István tiltakozik Kusalyi Jakcsi János ellen.*
* U. o. Prot. 6. fol. 91. an. 1537.
1543-ban Hadad-ot 10 kapura becsülték s ezek az egyes földesurak jobbágyai között igy oszlottak meg: a Jakcsi Mihály jobbágyai 6, a Csűre (Csire) Ferenczéi 3, míg a Pázmány Péteréi csak 1 kapu után fizettek adót. Ugyanekkor a Jakcsi részén volt 1 biró, 15 szabados, 1 szegény, 6 új ház és 2 puszta telek, a Csűrién 1 biró, 3 új ház, 3 szegény és 1 puszta telek, a Pázmányén pedig 1 biró.* 1549-ben 9 kapu után adóztak a Jakcsi Mihály jobbágyai, míg a plébánoséi csak 1 után. Ugyanekkor találtak itt még egy birót, 17 vár-servitort, 4 szegényt, 6 új házat és 1 nemesi curiát. 1553-ban 1 nemesi curiát és 1 zsellért jegyeztek fel. 1554-ben pedig 2 birót, 20 szegényt, 3 kocsist, 3 servitort, 3 stipendiariust, 3 zsoldost, 2 vinczellért (procuratores vinearum), 2 kerékgyártót, 1 mészárost, 1 vargát, 1 cziterást, 1 chirurgust, 1 takácsot (seripar…, sericarius?), 3 nemesi, 5 új, meg 2 puszta házat, míg a Jakcsi jobbágyait 11 kapura becsűlték.* 1564-ben (Hadad vára tartozékában, Hadadon) 13 kapu után rótták meg adóval a Jakcsi árvák jobbágyait, a kiken kivül feljegyeztek még 14 zsellért és 4 új házat. Az adó behajtását nem engedte meg Sulyok György.* 1566-ban 17 kapu után fizettek adót a Bornemissza Boldizsár jobbágyai. E 17 kapuszámon kívül feljegyeztek még 29 szegényt, 5 zsellért, 29 servitort, 3 új és 2 leégett házat meg 6 puszta telket. 1570-ben 11 kapuszámnyi adóval rótták meg a Jakcsi Boldizsár jobbágyait.* 1604-ben a középszolnoki Weselényi-jószághoz tartozó Hadadon 8 rótt ház után 16 frt-nyi adót vetettek ki.*
* Dical.
* U. o.
* U. o.
* U. o.
* U. o.
492Az 1544–1548. években Drágfi Gáspár és András, Kusalyi Jakcsi János özvegye, Jakcsi Klára, Jakcsi László és György neveivel találkozunk, mint a Jakcsiak más birtokaiban.* A «középszolnoki Hadad város vámmal» ugyanis szintén a néhai Jakcsi László javai közé tartozott s így belőle Panaszi Pázmán Farkast és Annát az anyjuk által kötött szerződés alapján leánynegyed illette meg, melynek kiadására 1547-ben meg is intik Jakcsi Mihályt,* míg a Jakcsi György részjószágából ezen György, majd Dobrokai Palkó Ferencz özvegyét, Potentianát, illette hozomány s ennek kiadására 1548-ban idézteti meg Mihályt az özvegy.*
* GKG. C fasc. XII., Lelesz, Act. an. 1544. nr. 35., u. o. 1545. nr. 18., u. o. 1547. fasc. 2. nr. 39.
* U. o. Act. an. 1547. fasc. 2. nr. 53.
* U. o. Act. an. 1548. fasc. 2. nr. 26.
Hadad birtokon 1577 előtt Csire (Chyre) Ferencznek, az Álmosdi Cs. András fiának van egy Chyre-Rész nevű birtoka és egy kastélya, a melyért rokonai 1577-ben perelik Jakcsi Boldizsárt, de végre is átadják ennek a középszolnokvármegyei Ujlakon levő részjószágokért cserében.*
* Jlt.
Lelei Kaplyon Ferencz és Nagy-Dobai Adorján Péter középszolnoki szolgabiráknak 1579-ben Hadad városában (in oppido) kelt ama levelök, melylyel a fejedelem utasítására Bőnyei György özvegyét Széchi Borbálát Bőnyén, majd Oláh-Nádasdon megkeresik, hogy az özvegy ezt a két birtokot engedje át Bagosi Györgynek és leányának, Helenának, a Kende Tamás nejének, továbbá Szodorai Mihálynak, a ki Bőnyei Mátyás és Erzsébet urnő leányának Zsófiának gyámja.*
* Jlt.
1705-ben nemesek: Harsányi András, Győrtelki Kengyel Gábor, Ember János, Nemes János, Habuk Péter, Alsó-Szivágyi Bankos Koszta, Szélszegi Bankos György, Csehi Mike János, Csehi Fodor János, Csehi Pap István.*
* Szv. lt.
A hadi terhekhez való hozzájárulásra 1797-ben Hadad községből a következőket írták össze: br. Wesselényi Farkas; fizetést élvező, urasági tisztek: Kovács György, udvarbiró és 493Benkő Elek számtartó; papok: Nagy Bálint ref. és Felman György luth.; iskolamester: Székely Miklós; molnár: Kulcsár János.*
* Szv. lt.
Az 1805-ben nemesi fölkelésre összeírt adómentes nemesek névsorába fölvették Benkő Elek udvarbirót (tiszttartó) és Tollas György számtartót,* a kik ekkor homagialis esküt is tettek.*
* U. o.
* U. o.
Hadad evang. reform. egyházát már megismertük műemlékeink közt.*
* I. k. 607–608. l.
1461 márczius 19. és 23. közt a hadadi Szent László egyháznak ajándékozza birtokait, (Széplakot, Aranyosalját s Horváthot) egy ismeretlen.*
* Dl. 36. 392. Kolosm. prot. E. min. p. 1020. nr. 1. (Eleje hiányzik.)
Evang. református egyházközsége keletkezésének idejét adatok hiányában meg nem állapíthatjuk; de azt biztosan tudjuk, hogy az már a tizenhatodik században létezett.
1609-ben arról van szó, hogy a prédikátor jövedelmét elvévén, őt eltávolítani s helyébe pápista papot hozni akartak, mire a kolozsvári országgyűlés 1609 okt. 9-dikén elrendeli, hogy a jövendő gyűlésig minden abban az állapotban maradjon.*
* Szilágyi Sándor: Erd. Orszgy. Emlékek. VI. k.
Az egyház tornyát most építik ujjá. Az alap ásása alkalmával csontvázakra, ezekkel egy arany nyakékre s egy aranygyűrüre akadtak, a melyek kora a XVI. század második felére tehető.
1632-ben a perecseni synoduson arról volt szó, hogy «a hadadi bevitt pápista pap és a csehi úrtól lött potentiák felől az ecclesia megemlékezzék», a jövendő generalis nemes országgyűlésre igen nagy erős panaszszal kell küldeni követeket. Azt így megrendelte ez a synodus, «a pásztort és mestert, ha az úr a várba hivatja, mikor a városban kellene prédikálni, ne menjenek».*
* P. S. E. I. rész, 79. l.
494Legrégibb klenódiuma, egy aranynyal futtatott ezüst pohár, 1654-ből való, egy óntányéron 1798 olvasható, míg egy aranyozott ezüst tányér Krisztus főt ábrázol.
A mint a tizenhetedik század elejéről való egyházmegyei jegyzőkönyvek írják, Hadad és Nádasd egy prédikátort tartott «ab antiquo». Bogdánd is Hadadhoz tartozott 1625-ig.* Jövedelme Hadad s Nádasdról egész dézma, borból, búzából, zabból, tönkölyből, alakorból, méhből és bárányból. A kinek szőleje a hegyen nincs, az nem adhat dézmát, de ha van kertszőleje, egy öreg pint bort adott, vagy pedig tíz pénzt. Nádasdon épen így. A ki búza vagy egyéb veteménybeli dézmát nem adhat: egy öreg véka búzát ad. Fát a három ünnepre a nádasdiak hoztak, még pedig három-három szekérrel. «Azonkívül a hadadiak elegendőt hoznak.»
* V. ö. Bogdánddal.
Kereszteléstől egy tyúkot s egy kenyeret kapott. A dézma mellé minden ember egy jó verő csirkével tartozott. A váltója 3 dénár volt. A méh és bárány váltója, ha nem telt tizedre, 2 dénár.
A nádasdiak három szekér avagy szán szénával tartoztak.
Az egyház két szőlejét, az egyik közel a városhoz, a két eklézsia, Hadad és Nádasd mívelte. A nádasdiak harmadát, a hadadiakra jutott a többi rész. «Kertelésével», karózásával is ezek tartoztak. A Szent László hegyen levő szőlőt maga a lelkész míveli ugyan, de karóval a község tartozik, mindannyiszor, a mikor csak kivánja a szükség, a «kertével» is, a homlításával is, karót minden ember ötvenet-ötvenet tartozott adni.
Rét három volt: a Nádasrét, Daróczrét és a Fajdaga alatti az út mellett: a Kemenrét. Ezeket a hívek kaszálták le s gyűjtötték föl s hordták be a szénát.
A pap teendőit így írták körül: két vasárnapon, egymás után kétszer, Hadadban prédikál a «minister». Ekkor Nádasdra 495menni nem tartozik. Nádasdon kétszer a harmadik vasárnap prédikál, ekkor meg Hadadon nem tartozik. Szerdán, pénteken Hadadban, csütörtökön Nádasdon prédikál.
Temetéskor ingyen prédikált, esketéstől sem járt semmi.
Azt is kimondta 1640 április 18-dikán a hadadi synodus, hogy a pap az ünnepek másodnapján reggel Nádasdon urvacsorát oszszon.*
* P. S. E. I. r. 45. l.
A rector fizetése, a míg Bogdánd el nem szakadt, a bogdándi dézma volt. A mióta elszakadt Bogdánd, azóta negyven forint, amely összegnek harmadrészét a nádasdiak fizették. A «halottól semmi nem, hanem ha leány, vagy asszony hal, olyankor egy kendőkeszkenyő» jár. Tandíjul: az ABC-éstől 12 drt, a nagyobbaktól 25 drt kapott.
A pap «asztallal» (t. i. koszttal) tartozott, vagy a mint megalkudhattak. Fát a nádasdiak egy-egy szekérrel hoztak neki minden ünnepre, azonkívül Hadad is adott fát. (1640.)*
* 44. l.
Papjai: 1557-ben Horváth Mihály, ki Wittenbergában Melanchton Fülöpöt hallgatta 1548-ban. Esperes is volt. 1638-ban Csengeri József, ki szilágyi esperes is, 1673-ban Füzéri István, 1682-ben Zilahi Mihály, 1684-ben Fülkei János, innen Aranyos-Medgyesre vitték, 1713-ban Veszprémi István, ki Perecsenben halt meg, 1751-ben Mohai János, székbeli biróságot is viselt, meghalt Zilahon, 1756-ban Kis Kelemen, székbeli biróságot is viselt, de attól törvényesen meg is fosztatott, meghalt Lelében 1770-ben; 1781-ben Francisci Mihály, ágost. hitv. evang. 1783–1791. Bruckner György szintén ágost. hitv. evang. 1829-ben Kondor József, tractuclis fiskálissá választatott Zilahon 1837-ben. 1854–1876. Kondor Endre.* 1876–1889. Benkő Lajos,* jelenlegi papja Kovács János.
* I. k. 547. l.
* Egyházmegyei lt.
Ágostai hitv. evang. német egyháza, a melyről már volt szó,* egyedüli a vármegyében.
* Egyházi lt.
496A legutóbbi évekig evang. reform. s ágost. hitv. evang. egy-egy tantermű elemi iskolája volt. Az ágost hitv. evang. 1872-ben szerveztetett, az evang, reform. 1878-ban épűlt. Ma három tantermű állami elemi iskolája van az ágost. hitv. evang., német tannyelvü elemi iskolán kívül.
Hadadon 1715-ben 7 jobbágy és 4 taksás, összesen 11 háztartás fizet adót, valamennyi magyar; 1720-ban 8 jobbágy, 10 zsellér, összesen 18 háztartás, ugyancsak mindannyi magyar. A népesség száma 1715-ben 99 lélek, mind magyar; 1720-ban 162, szintén mindannyi magyar.* 1733-ban 14 oláh családot,* 1750-ben 84 g. kath. lelket* találtak.
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 66. lap.
* Tr.
* Tr. 1901. IX. 285. l.
1847-ben a lakosok száma 3187 (?), róm. kath. 10, evang. 459, ev. református 3167, izr. 10.* 1890-ben, lélekszáma 1830; nyelvre nézve magyar 1362, német 304, oláh 160, egyéb nyelvű 4; vallásra nézve r. kath. 29, gör. kath. 188, ágost. hitv. evang. 459, evang. reform. 1005, ízr. 149. Házak száma 310.
* Nagyv. Nvk. 1847. 110. l.
Szántóföldje 1715-ben 41 1/2, 1720-ban 196 köblös, rétje 1715-ben 25 és 1720-ban 103 kaszás; szőlője 1720-ban 33 kapás. Jövedelem 1715-ben «más forrásból» 45 forint.* 1895-ben gazdaságainak száma 311. Területe 9078 katasztrális hold, a melyből erdő 5075, szántóföld 2301, legelő 722, rét 583, kert 52, szőlő (parlag) 48, beültetve 9, terméketlen 288 hold.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 66. l.
* Mg. St. 502.
1771-ben Mária Terézia Hadad városának kedden tartandó hetivásárt engedett.*
* Zilah város ltára.
A községnek 1900-ban 11.771 K. 60 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 8.934 K. 90 f.
Határrészei: Hosszúág, Halom Sármás, Krakkó, Zabmező, Czinegés, Vásárág, Vásármező, Határrét, Hozoja-oldal, Téka-ága, Czempe-alja, Lantos, Herrtelki-oldal, Szent-László-hegy, Nagymagyarós erdő, ennek részei: Tatárdomb, Törvénydomb, Sátoraszó, Vaszkút, Darócz puszta, Apácza.
497Darócz puszta és Apácza faluk voltak.* Az utóbbit az itt letelepűlt szászokról Herrteleknek is nevezik.
* Lásd ezeket.
A Tatárdomb nevű határrészben temetkezési halmokat láthatni.
E tájt kő- és cseréprégiségeket is találtak.
Hadad-Győrtelek. Lásd Győrtelek.
Hadad-Nádasd. Lásd Nádasd.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
