Jaáz.
Jaáz.
Jaáz kettő volt: Alsó- és Felső-Jaáz, mindkettő a mai Jaáznak felel meg, t. i. e helység alsó és felső részének. Egyébiránt a helységnek ma három részét különböztetik meg, az egyik rész Csehál nevű.
Krasznavármegyei helységek, a melyeket 1481-ben, 1553-ban Valkó vár tartozékai közt találunk.
Alsowyaz, Felsewyaz, Felső Ujház,* Alsó-, Felsew-Wyaz 5901481, Jaáz és Felső-Jaáz 1497, A.- és F.-Jáz, Felső-, Alsó-Jhaz 1508, Fewlsew Jaaz, Alsó-, Felső-Jaz, 1519, F.- és A.-źázz 1549, A.- és F.-Jász 1550, Fewlsewjaz, Alsójaz 1559, Jászó 1641, románul Jazul 1733, Jeasch 1750.
* Kétségen kívül áll, hogy itt tollhiba csúszott az oklevélbe.
Neve ama kóbor jászokat, a kik a nagyfalusi halmok alatt pihennek, könnyen eszünkbe juttatja; de lehet orosz eredetű is, jelentése: Kőrösfa. Kraszna vármegyében – hiteles adataink szerint – tényleg oroszok is telepűltek.*
* E mű I. k. 35. és 152. l.
Birtoklásának története az 1481–1777-diki években teljesen egyezik Valkó többi tartozékainak a történetével, pl. Bagolyfalváéval.* Ebben a nagy időközben lépésről-lépésre igazodik a két Jaáz Bagolyfalvához, azzal a csekély eltéréssel, hogy 1567-ben Jázon Borza János bor árával adós Bozzásy Lukácsnak,* s 1641-ben Jenyczei Szunyogh Gáspárné L. Bánfi Zsuzsánna Kis-Rhédei Rhédey Ferencz jelenlétében pénzszükség miatt eladta a krasznamegyei Jászó birtokot örök áron és visszaválthatatlanúl Gyerő-Monostori Kemény Jánosnak és örököseinek.*
* Lásd ennél az ezen időközről való okleveleket.
* Nagyv. Múz. Bl.
* Bl. fasc. LL. nr. 5.
Úgy látszik, Alsó- és Felső-Jaázt sokáig megkülönböztették, mert még az 1768-diki oklevélben is A.- és Felső-Jázt találunk, a melyekből L. Bánfi Farkas és Bagosi Erzsébet fiaitól: Farkastól, Mihálytól és Györgytől peres úton leánynegyedet kapnak ezeknek nővérei: Vargyasi Dániel Gábor felesége Krisztina, gr. Bethlen Ádámné Zsuzsánna és Patai Szilvási Jánosné Erzsébet.*
* Bl. fasc. LL. nr. 10.
Hogy A.- és F.-Jáz a Rézalja nevű kerületben fekszik, azt kiemeli 1565-ben II. János király amaz oklevele, melylyel felszólítja Kraszna vármegyét, hogy iktassa be L. Bánfi Farkast és örököseit birtokukba, melyeket Paksi Jób és neje Bánfi Dorottya felségsértés miatt elvesztettek.*
* U. o. fasc. M. nr. 11.
Aspremonti Anna 1795-diki vallomása szerint Jáz Krasznához 591tartozik s a kincstár Cserei Farkas, udvari tanácsosnak adta.*
* Bl. fasc. yy. nr. 2. Az oklevél Ujusd helységről is szól, de ez nem más, mint az egyik Jaáz elferdített neve.
1808-ban Jaázról összeírták a gr. Bánfi, gr. Petki, br. Bánfi, Vai és Cserei birtokos nemes családok tagjait, összesen 8-at. ezek kezén volt összesen 25 1/2 antiqua és 32 nova jobbágytelek, továbbá a krasznai kisebb birtokosság kezén 2 antiqua. legtöbb telke volt gr. Bánfi Györgynek (8 antiqua, 16 nova), Vai Lászlónénak (5 antiqua, 3 nova) stb.*
* Szv. lt.
A gör. katholikusok temploma 1733-ban épűlt. Anyakönyvök 1863-ban kezdődik.* Egytantermű elemi iskolájokat 1850-ben szervezték.
* Sch. 1886. 152. lap.
1715-ben 2 jobbágy, összesen 2 háztartás fizetett adót; magyar közülök 1, oláh 1; 1720-ban 6 jobbágy, 4 taksás, összesen 10 háztartás, magyar 6, oláh 4. Ebből következtetve a népesség száma 1720-ban 90 lélek; 54 magyar és 36 oláh.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 68. és 69. l.
* Tr.
* Tr. 1901. 288. l.
1847-ben a lakosok száma 506; valamennyi gör. kath.* 1890-ben 727; nyelvre nézve magyar 32, oláh 660, egyéb nyelvű 33; vallásra nézve r. kath. 6, gör. kath. 707, izr. 14. Házak száma 156.
* Nagyv. Nvk. 1847. 101. l.
A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1715-ben 6, 1720-ban 15 köblöst; rétet 1715-ben 5, 1720-ban 36 kaszást. Malom 1720-ban 1.* Malomjövedelem 3 frt 15 dénár. 1895-ben gazdaságainak száma 174. 4532 katasztrális holdnyi területéből erdő 3103, szántóföld 769, rét 267, legelő 256, kert 31, szőlő parlagon 1, nem termő 105 hold.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 68. és 69. l.
* Mg. St. 498.
A községnek 1900-ban 17,784 K. 22 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 2488 K. 30 f.
Határrészei: Delniţe = Gyëlnyiczë (szántóföldek), Bărăciune 592= Baracsunyë (a barakk környéke), Dealul Ţearinii = Gyálul Czárinyij (Tilos-halom), Şes = Sesz (síkság), Rîtul din sus = Ritul gyin szusz (Felső-rét), Dumbráva, Ţearină = Czárina (tilos), Lunci = Luncs (völgyek). Erdők: Gruiul Ursului = Grujul Urszuluj (Medvehalom), Faţa Uliului = Fáczá Uljuluj (kányás oldal), Corbul Mic şi Corbul Mare = Corbul Mnyik si Korbul Márë (Kis- és Nagy-Hollós), Runk, Purcăreţ = Purkarëcz (disznófertő), Cicera Mare = Csicsërá Márë, Dumbrăviţa = Dumbraviczá (kis berek), Loding, Cioroieş = Csorojes (csurgócska), Aristie = Arisztijë, Grueţe = Grujeczë (halmok).
Ritul gyin szusz határrészben van egy poshadt tó, melyet vizének gyógyitó hatása miatt távolabb vidékről is látogatnak.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
