Magyarpatak.

Full text search

Magyarpatak.
Magyarpatak, mint már tudjuk,* 1830-ban keletkezett a br. Bánffy-család tótajkú telepítvényeseiből a Réz-hegységben, a honnan a vármegye nagy területét lehet belátni s messze fehérlik a völgyi útas szemébe az új egyház, a hegyoldalon. Keletre a Meszes kékes hegyvonala kanyarodik félkörben, azon túl a hunyadi havasok hóborította fejeikkel emelkednek; a Réz hegygerincze, a mély völgyek, a Berettyó völgyének szelid képe, az apró falvak csillogó tornyai kellemes látványt nyújtanak a turistának.
* V. ö. I. k. 158. l.
A községből egy-egy szegényes kunyhó egy-egy kilométernyire 39tünik elő. Rongyos fedelét, sövényből, fából összetákolt falait be-betakarják imbolygó lombos fák.*
* A Radnóti szerkesztette Erdély, VII. év, 10–12. sz. 90. l., a hol Boér Miklós Magyar-Patakról Egy tót-telepítés a Rézhegységben czímen (90–93. l.). közöl lesírást, a melyre később is hivatkozás van.
A nép egy lakást foglal el szarvasmarháival, kecskéivel, juhaival, a telet együtt húzza ki velök. Egyébként a lakosok kapós mezei munkások a Berettyó és Kőrös völgyében s a Rézen, hol fát vágnak, slippert, dongát faragnak.*
* U. o. 92. l.
Róm. kath. egyháza Szt. Istvánnak van szentelve, 1894-ben épült a p.-szőlősi egyház segítségével. Oltára is Szt. István magyar királynak van szentelve. Kőtornyában három harang van: az egyik (300 kgr.) Szt. László magy. kir. képével (1894-ben öntötték); a másik Szt. István m. kir. képével (300 kgr.); a harmadikat (80 kgr.) Váradon öntötték 1855-ben a Bold. Szűz Mária tiszteletére.*
* Bunyitay Vincze: Schematismus… 356. lap.
A Szent-Istvánnapi bucsúra ide gyűl Hármaspatak s a szomszédos biharvármegyei Sólyomkő tót lakossága is.
Az egyháznak br. Bánfi Dezső s a Hummel-család adott telket.*
* Erdély, VII. év, 10–12. sz. 91. lap.
A paplakot 1891-ben Schlauch Lőrincz váradi püspök építtette a saját költségén. Az egyházközségnek ettől az évtől kezdve van tót és magyar nyelvű anyakönyve.
Elemi iskoláját, mely szintén róm. kath. jellegű, 1878-ban építették.
A község lakosainak száma 1847-ben 584 lélek, még pedig r. kath. 534, gör. kath. 44, evang. reform. 1, izr. 5.* 1890-ben 1412; nyelvre nézve magyar 27, tót 1367, oláh 18; vallásra nézve r. kath. 1371, gör. kath. 17, izr. 24. Házak száma 233.
* Nagyv. Nvk. 1847. 101. l.
1895-ben gazdaságainak száma 168, területe 2247 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1297, rét 521, legelő 302, nádas 3, kert 2, erdő 1, terméketlen 121 hold.*
* Mg. St. 498.
40Talaja kavicsos és sovány; a zab, rozs és burgonya jól fejlődik, búza is terem a kellőleg művelt helyeken, a tengeri nem szereti a talajt.*
* V. ö. Erdély, VII. évf. 10–12. sz. 92. l.
A sürű erdőségek különösen alkalmas tanyát nyújtanak az őznek.*
* U. o. 91. l.
A községnek 1900-ban 4351 K 78 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 2008 K 14 f.
A község hét részre oszlik: Magura (Bihar és Szilágy vármegyék határvonalán), Várátyik (völgy, kopár hely), Polánka (írtott térség, tisztás), Szálájka (hamuzsír, itt égették a hamuzsírt), Potskolá (iskola alja), Pletyizá (forrázott hely, talán mert erősen ki van téve a nap hevének a kavicsos föld a déli oldalon), Zátka (hátulsó rész). Ezek élén egy-egy esküdt van, a kik 6–6 K évi díjért teljesítik tisztöket; de – minta falubeliek mondják – a tekintélylyel kárpótolva vannak. A kisbíróságot házsorszám szerint két hétig viselik a lakosok.
Egy kősziklás hely neve Grohotyis (sziklás, puszta hely), a Szálájka összefüggésben áll a Tirimással (írtás), egy hely neve; Dorzokuty (félreeső szeglet).
Itt a Pletyiczá alatt, a Gyümölcsénes felé siető Trunze partján, híres czigány telep van. Teknőket, kanalakat, orsókat készítenek, sarlót, baltát s egyéb szerszámokat kovácsolnak. Jóllehet egész kereskedelmi összeköttetést folytatnak a berettyómenti községekkel, eljönnek Zilahra, Deésházára, a honnan cserépedényeket hoznak a Réz községek lakóinak – leginkább gabonaneműekért való eladás végett: magyarul mégis keveset tudnak ezek.*
* U. o. 92. l.
Magyar-Valkó. L. Valkó.

 

 

Arcanum Zeitungen
Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

Über uns Kontakt Press room

Languages







Arcanum Zeitungen

Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir