Nádasd.
134Nádasd.
Két ilynevü helység volt Közép-Szolnok vármegyében s van ma is a Szilágyban: Hadad- és Oláh-Nádasd.
Nevök változatai: Nadast 1205–1235, Nadasd 1383, Nadasth 1461, Olachnadasd 1474, Olah-Nádasd 1491, Hadad-Nadasg˙a 1566, Ola-Nadasd 1604, Magyar-Nádasd 1682, Oláh-Nádas 1797. Magyar-Nádasd ugyanegy Hadad-Nádasddal. E helységek neve a nádasból származik helyképző raggal.*
* V. ö. Kövesd.
Nádasd oláh falu az aranyosi várhoz tartozott (1387), Nádasd magyar falu pedig Hadad várának volt a tartozéka (1543, 1570) s a Wesselényiek jószágához tartozott (1604).
Valamelyik Nádasdnak a legrégibb nyomát a Váradi Regestrum őrzi. A Nadast villabeli Tiborcz Domulin falu összes lakóit tizenöt ökör és egy ló erőszakos elhajtásával vádolja Gyula bán bíró és Sumbot pristaldus előtt. Igazolódott.* Kandra Kabos szerint ez a Nadast = Nadasd = Nádasd: Hadad-Nádasd.*
* Kandra K.: V. R. 308. l.
* U. o. 2. sz. jegyz.
Hadad-Nádasd határát 1383-ban járják meg,* a mikor Nagy Lajos király özvegye, Mária királyné adományul adja Nadasd falut (előfordúl Hadad és Korond között) Jakcsi mester fiainak: Györgynek, Istvánnak, Andrásnak, Dénesnek és Dávidnak.*
* Szgy.
* Wl.
A váradi káptalan Zsigmond királynak 1423 Ker. Szent János születése előtt való kedden Budán kelt beiktató parancsára Kusalyi Jakcsi György fiának, tisztelendő Dénesnek Nádasd magyar és Oláh-Nádasd oláh birtokába iktatja be György másik fiát Jánost, ennek nejét Annát meg fiait: Lászlót és Györgyöt.*
* GKG. C. fasc. XII.
Nádasd birtokot 1451-ben Báthori Szaniszló fiának, Istvánnak 135itélik Kusalyi Jakcsi László fiai: András és László ellenében.*
* Lelesz, B. 126. f. 5. nr. 25.
1461 márczius 5-dikén Nadasth*, birtok elidegenítésétől Jakcsi György és gyermekei nevében eltiltja Jakcsi Jánost Lelei István;* márcz. 23-dikán Jakcsi János elzálogosítja e Nadasd*, falubeli birtokát Kusalyi Jakcsi Péternek és fiának, Ferencznek meg Potencziána asszonynak.*
* Előfordúl Bogdánd és Szeér között.
* Dl. 36,392. Km. Prot. E. min. p. 102. nr. 1.
* Előfordúl Bogdánddal, Koronddal, Monóval.
* Dl. Km. Prot. E. min. p. 102. r. nr. 1.
1474 jan. 7-dikén Mátyás király meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy Olachnadasd birtokba iktassa be Gewnyei (Bőnyei ?) Tamást, kit ama birtok zálogjogon megillet.*
* Dl. 27,930.
Közép-Szolnok vármegyének legrégibb összeirásában két Nádasd fordúl elő. A Bogdánd és Hadad közt említett Nádasdon a hadadi, a kusalyi plébánosnak meg Jakcsi Istvánnak a jobbágyait adóztatták meg, még pedig 3 frt 4 dr., 2 trt 3 dr. és 6 frt 2 dr., összesen 11 frt 9 dr. összegig.* Ez Hadad-Nádasdnak felel meg. Az Apácza és Nagyszeg közt említett (Oláh-) Nadasdról Drágfi jobbágyai 5 frtot fizettek adóban
* E mű I. k. 178. l.
körül.*
* E mű I. köt. 179. lap.
1487-ben (?) Jakcsi László elzálogosítja a középszolnoki Nadasd részbirtokát (előfordúl Szeér és Nagyszeg között) Drágfi Bertalannak.*
* Wl. 1433. évszámnál.
Hadad-Nádasdon 1543-ban (előfordúl Hadad és Lele között) 7 kapu után adóztatták meg a Jakcsi Mihály jobbágyait, míg a Pázmány Péteréi még 1 kapuszámnyi adót sem tudtak fizetni. Összeírtak ekkor a Jakcsi részéről 1 bírót, 2 szabadost, 12 szegényt és 1 új házat, a Pázmányéról pedig 1 bírót és 6 szegényt.* 1564-ben Hadad vára tartozékában, Nádasdon (előfordúl Erked és Újlak között) 6 kapu után 136adóztatták meg a Jakcsi árvák jobbágyait, a kiken kívül feljegyeztek még 13 zsellért és 5 új házat. Az adó behajtását nem engedte meg Sulyok György.* 1549-ben ugyancsak itt, a Bogdánd és Hadad közt előforduló Nádasdon 10 kapu után rótták meg adóval a Jakcsi Mihály jobbágyait. Volt ekkor a helységben e 10 kapuszámon kívűl 1 bíró, 13 szegény, 8 új ház és 2 puszta telek. 1554-ben 1 bírót, 20 szegényt, 3 bérért szolgáló servitort és 2 puszta házat jegyeztek fel.* 1566-ban a középszolnoki Hadad Nadasg˙án 12 kapuszámnyi adót fizettek a Bornemissza Boldizsár jobbágyai. E 12 kapuszámon kívűl feljegyeztek ekkor még 21 szegényt, 5 zsellért, 3 új és 5 leégett házat.* 1570-ben Nadasdon (előfordúl Apácza és Vicsa között) 9 kapu után fizettek adót a Jakcsi Boldizsár jobbágyai.* 1604-ben a középszolnoki Wesselényi jószághoz tartozó Nádasdon (előfordúl Bogdánd és Szeér között) 2 rótt ház után 4 forintot fizettek adóban.*
* Dical.
* Dical.
* U. o.
* U. o.
* U. o.
* U. o.
A középszolnoki Olahnadasd 1543-ban Bőnyei Mátyás és János között oszlott meg, kiknek jobbágyai 1–1 kapuszámnyi adót fizettek. Fölmentvék az adózás alól 2 bíró, 2 szabados, 3 szegény és 3 új ház.* 1549-ben 1 kapu után adóztatták meg itt a Beneh Máté jobbágyait. Találtak itt még 12 szegényt és 3 puszta telket.* 1570-ben szintén 1 kapu után adóztak a Bőnye György jobbágyai s 1604-ben is 1 rótt ház után (2 forintot) fizetett adót, ekkor már a Kőrösi Mihály jószága.* Bőnyei Tamás visszaadta az egész Olah-Nadasdot, melyet zálogban bírt, Kusalyi Jakcsi Ferencznek, mire ez 1491 jul. 11-dikén menedéket vall Bőnyeinek.* Azután Bőnyei megvásárolta a birtokot s – 1492. decz. 9-dikén II. Ulászló a kolozsmonostori konventhez intézett iktató parancsa szerint – őt be is iktatják abba.*
* U. o.
* U. o.
* U. o.
* Dl. 36,398. Km. Prot. M. min. p. 24. nr. 1. és p. 25. nr. 1.
* Királyi emberek: Nagh Dobai Balázs, Nagy Dobai László, Werwelghi Wyd János, Désházai István deák, Naghlelewi Imre, Zenthkyrali Pál, kis (parus) Tamás, (Dl. 36,398. Km. Prot. M. min. pag. 123. nr. 1.)
137Hadad-Nádasd 1505–1582-ig nyomon követi Bogdánd történetét. Az oklevelekben mindig egyszerűen csak Nádasd néven van említve; de rendszerint Bogdánddal, Koronddal, Hadaddal, Erkeddel, Apáczával, Kusalylyal, Szeérrel, leginkább Hadad és Bogdánd közt fordúl elő. Különben is könnyen ráismernénk a föntebb említett ama körülményből is, hogy birtoklásának a története oly pontosan igazodik Hadad tartozékaihoz.* Ennek az évszázadnak kiemelkedő mozzanatai itt is a Kusalyi Jakcsi Mihály beiktatása (1545) meg Miksa új adománya Boldizsár és Mihály részére (1570.) Némi eltérő aprólékos dolgokra is találunk. Így pl. 1524-ben egy a Nadasd birtokban lakó alattvalójának elfoglalása miatt tiltakozik Kusalyi Jakcsi Mihály ellen egy másik Kusalyi Jakcsi.*
* Az 1505., 1512., 1516., 1526., 1537., 1544., 1545., 1547., 1548., 1570., 1577., 1581., 1582. évekre vonatkozó okleveleket l. Bogdándnál.
* Lelesz, Act. anni 1524. nr. 39.
1541-ben Kászoni Jakcsi István többek között Nadasd rész birtokot is átbocsátja nővérének, Báthorkeszii Ördög Jánosné Erzsébetnek leánynegyed fejében fentartván magának azon jogot, hogy ennek fiutód nélküli halála esetén a részbirtok szálljon vissza.*
* U. o. Act. an. 1541. nr. 30.
1544-ben Oláh-Nádasd birtok visszabocsátására inti Bőnyei Mátyást Kusalyi Jakcsi Mihály.*
* U. o. Act. an. 1544. nr. 36.
Nádasdról a Bőnyei Mátyás jobbágyai azok között voltak, kiket kihallgatnak az 1548-ban Mutos és Cseh birtokok határvonalának megállapítása végett tartott tanúvallatásnál.*
* U. o. Metallium C. Kraszn. nr. 5.
1583 máj. 22-dikén Báthori István átírja saját parancslevelét, mely a Beon˙ei Bőnyei György, mint fölperes és Gyulafi László, mint alperes közti perben az alperes részére 1572 decz. 14-dikén kelt Közép-Szolnok vármegyében, ebben megparancsolja a vármegyének, hogy Gyulafit s jobbágyait a fejedelem elé idézzék, mert Bőnyei György azt adta elő, hogy Gyulafi László jobbágyai Oláh-Nádasdon ötven forint 138kárt okoztak, szolgáival őt elfogta, elverte, sok kocsit elvitt, négyezer frtért nem türi vala mindazt. Erdeit is elfoglalta.*
* GKG. A. fasc. II.
Somlyai Báthori Istvánnak 1574 okt. 15-dikén kelt parancslevele értelmében Rátóti Gyulafi István részére határt járnak Nádasdon s új határjeleket állítanak.* Ekkor tehát minden valószinűség szerint ugyancsak Oláh-Nádasdon vagyunk s itt vagyunk 1579-ben is, mikor Bőnyei György özvegyét Szécsi Borbálát a szolgabirák megkeresik, hogy a birtokot engedje át Bagosi Györgynek, Kende Tamás nejének, Helenának s Szodorai Mihálynak.*
* U. o. C. fasc. XXI.
* Szgy.
A hadi terhekhez való hozzájárulásra 1797-ben Magyar-Nádasd községből br. Wesselényi Farkas főbirtokost, Kovács János ref. papot, Radis András iskolamestert s Vincze Mihály molnárt írták ki.*
* Szv. lt.
Ugyanekkor Oláh-Nádas községből a következőket írták össze, főbb birtokosok: bethleni gr. Bethlen Ferencz, Fosztó Pál, Linkner Mihály utódai, ifjú Popa Péter oláh pap, Bencze Tógyer, Vajda Péter és Irimia, Pap-Vajda László; kisebb birtokosok: Rácz Pál, Kerekes József árvái, Szunyog Farkas, özv. Bíró Jánosné, Móré Péter, Sombori Márton utódai, Szekeres János, Baranyai Pál és Telegdi Mihály; saját telkükön lakó, adózó nemesek: Ráda András, Puskás Flora, Falaus? Flora és Kalina Vonul; más telkén lakó, adózó nemesek: Bencze Vaszalia és Vonul; pap: Idősb Popa Péter oláh; kántor: Pap Zachariás.* 1805-ben «a haza csendességben való tartására) O.-Nádasd községből «kiállhatnak) a következő, adómentességet nem élvező, szabad állapotú lakosok: Vajda Tógyer, Bencze Gligor és Vajda János lóval; Bencze Vonucz, Bencze Vaszalika, Ráda Péter és Demeter, Barna Tógyer gyalog.*
* U. o.
* U. o.
Hadad-Nádasdnak az 1470-dik év körül kőtemploma volt czinterem nélkül.*
* Bunyitay Vincze: Schematismus 358. l.
139Evang. reform, egyháza, mint már láttuk, a hadadi egyház filiája volt, még pedig 1763-ig.* A jelenlegi egyház 1753-ban épűlt.* Az egyházat 1841-ben bővítették, a kőtornyot 1857-ben építették.
* A hadadnádasdi reform. egyház történetét v. ö. hadadi evang. reform. egyházéval.
* Névk., ev. ref. 1879. 38. lap.
Klenódiumai: egy nagy, aranyozott ezüst pohár 1753-ból való; egy kék selyem asztalterítő, selyem virágokkal kivarrva ezüst rojttal (Gróf Bethlen Juliánna készítette Jézus Krisztusának alázatos szolgáló leánya Anno 1775.)
Papjai: 1755–1792. Molnár János, székbeli biróságot is viselt, meghalt Hadadban, Nagy Miklós, Soós Ádám, utóbbi Monóban halt meg, 1769–1793. Balog József, 1788-tól székbeli biróságot is viselt, meghalt Hadadban 1796-ban, 1793–1826. Nagy Bálint, 1796–1812. Kovács János, 1812–1826. Zay Mihály, meghalt Görcsönben, 1827–1875, Török Ferencz, 1837-ben tractualis fiskális, 1846-ban aljegyző, 1848-ban főjegyző, meghalt Ippon, 1829–1838. Alszegi Sámuel, 1838. Vass Sámuel, 1898. Béczi Miklós, jelenlegi Sipos Károly.*
* Egyházm. lt.
Állami jellegű egy tantermű elemi iskoláját 1898-ban szervezték.
Magyar-Nádasd 1682 előtt elpusztúlt, a németek égették le.*
* Szv. lt.
1703-ban Magyar-Nádasdon hét jobbágy-családot és harminczhat puszta telket írtak össze. Szolgálmányaikat már előbb láttuk.*
* V. ö. II. k. 96. l.
1715-ben 4 jobbágy és 1 taksás, összesen 5 háztartás fizetett adót, ebből 3 magyar és 2 oláh; 1720-ban 5 jobbágy és 1 zsellér háztartás, összesen 6 és pedig 4 magyar és 2 oláh. A népesség száma 1715-ben 45 lélek, 27 magyar és 18 oláh; 1720-ban 54 lélek, 36 magyar és 18 oláh.* 1847-ben (Magyar-Nádasdon) 17 g. e. s 976 helv. hitv. lelket írtak össze, a mi 140aligha elfogadható adat,* mert e 993 lélekkel szemben 1890-ben csak 716 a lelkek száma, mely megoszlott ekként: nyelvre nézve magyar 699, német 1, oláh 16; vallásra nézve gör. kath. 17, evang. reform. 672, unit. 1, izr. 25. Házak száma 125.
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 66. l.
* Nagyv. Névk. 1847. 110. l.
A községnek 1900-ban 6203 K 40 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 2623 K 80 f.
Szántóföldje 1715-ben 18 1/2, 1720-ban 62 köblös; rétje 1715-ben 17, 1720-ban 35 kaszás; szőlője 1715-ben 9, 1720-ban 18 kapás.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 66. l.
1895-ben gazdaságainak száma 178. Területe 2676 katasztrális hold, a melyből erdő 969, szántóföld 872, rét 433, legelő 265, szőlő (parlag) 55, kert 53, terméketlen 29 hold.*
* Mg. St. 502.
Oláh-Nádasdon a görög katholikusok fatemploma 1732-ben épűlt. Anyakönyvök 1834-ben kezdődik.* Elemi iskolájuk 1898-ban épűlt; de azt még 1850 körül szervezték.
* Sch. 1886. 178. l.
1733-ban (Nadassul) oláh családjainak a száma 26; görögkeleti papjának neve György.*
* Tr.
Itt 1715-ben 6 jobbágy és 4 zsellér, összesen 10 háztartás fizetett adót, 7 magyar és 3 oláh; 1720-ban 9 jobbágy és 10 zsellér, összesen 19 háztartás, magyar 5, oláh 14.* A népesség száma 1715-ben 90 lélek, magyar 63, oláh 27; 1720-ban 171 lélek, 45 magyar és 126 oláh.
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 67. l.
1750-ben (Szilágy-(?)Nádasdon) a gör. kath. lelkek száma 365, a kik részén volt egy templom, egy működő pap, egy kántor, egy sekrestyés-egyházfi s illette a papot egy belső telek, kilencz köblös szántóföld, öt szekérnyi széna, meg két mázsa só.*
* Tr. 1901. évi IX. szám, 284. l.
1847-ben 321 lakosa van, valamennyi gör. kath.* 1890-ben lélekszáma 557; nyelvre nézve magyar 2, német 6, oláh 549; vallásra nézve gör. kath. 549, evang. reform. 2, izr. 6. Házak száma 117.
* Nagyv. Nvk. 1847. 111. l.
141A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1715-ben 31, 1720-ban 198 1/2 köblöst; rétet 1715-ben 28, 1720-ban 69 kapást; szőlőt 1720-ban 12 kapást.*
* Magy Stat. Közl. XII. k. 65. és 66. l.
1895-ben gazdaságainak száma 126. Területe 1053 katasztrális hold, a melyből szántóföld 689, legelő 183, rét 44, kert 41, erdő 37, terméketlen 59 hold.*
* Mg. St. 502.
A községnek 1900-ban 8368 K 6 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 2095 K 90 f.
Hadad-Nádasd határrészei: a keleti oldalon Barszén, Kosárhegy és Nagyhegy; a délkeletin Korondi oldal; a délin Szegényág, Pólyás oldal; a délnyugotin Délő-Mező, Mogyorós: a nyugotin Kis-Nyil és Köleság; az északin Kecskés forduló, Újhegy, Tövisoldal, Tolvaj árok, Kendernyil.
Oláh-Nádasd határrészei: Făgeţěl = Fazsëczel (bükkfásocska), Păduricea Rea = Paduricsá Rjá (rossz erdőcske), După Coaste = Dupa Kasztë (dombon túl), ennek másik neve: Dumbráviczá (ligetecske); Gălbineaţă = Gelbinyácza (sárgadomb), Cioroiű = Csoroj (csurgó). A Dupa Kasztë a szőlődombon túl fekszik. A Gălbinyácza földje aranysárga színű. A Csoroj egyik völgyében egy kis forrás van.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
