Váralja.
Váralja.
Waralya 1481, Várallya 1497, Warallya 1519, Varalya 1523, Warall˙a 1546, Valkó Várallya 1573, Várallja 1585, Valkó Váralja 1638.
Kraszna vármegyéből való. Mint 1564, s 1565-diki oklevelek írják: a krasznavármegyei Réz nevű vagy Rézalja kerületben fekszik.
Valkó várának épen a tövében keletkezett, a várhoz tartozott s oláh település már a Hunyadiak korában.
Birtoklásának története az 1481–1768. években nyomon követi a Valkóhoz tartozó helyek történetét, pl. Bagolyfalváét.*
* A levéltári jelzeteket l. Bagolyfalvánál. Waral˙a: 1491, Waralya: 1481, 1492, 1518, 1519, Varallya, Váralllya: 1497, 1508, 1519, 1523, 1546, 1547, 1549, 1553, 1564, 1565, 1570, 1575, 1578, 1587, 1614, 1646, 1760, 1768, Warallya: 1519, Varalya: 1523, 1575, Varall˙a: 1546, Valkó Várallya: 1573, 1759, Várallja: 1585, Valkó-Váralja: 1638, Váralallya (tollhiba az oklevélben Várallya helyett): 1646
Ebből az időszakból csak azt említem meg, hogy 1590-ben Valkó-vár tartozéka, Várallya birtokért Nagyfalusi Serédi István s mások, mint felperesek, perelnek a Bánfiakkal, ú. m. Bánfi Pál fiaival (Boldizsár, Gábor és László), Bánfi István fiaival (Farkas és Kristóf) meg Bánfi Miklós fiaival (Tamás és László), kikre a fent említett Pál halálával szállott a per. A birtokot végre is a Bánfi-család férfi-örököseinek adták Báthori Zs., erdélyi vajda ítélőlevele alapján.*
* Bl. fasc. G. nr. 4.
1808-ban VáraIlyáról összeírták a gr. Petki, br. Bánfi és gr. Bánfi birtokos nemes családok tagjait, összesen 5-öt. Ezek kezén volt összesen 20 antiqua és 18 nova jobbágytelek. Legtöbb telke volt gróf Petki Antóniának (8 antiqua, 7 nova), br. Bánfi Lászlónak (5 antiqua, 3 nova) stb.*
* Szv. lt.
771A gör. katholikusok fatemploma 1737-ből való. Ők tartanak fenn elemi iskolát is egy tanteremmel.*
* Sch. 1886. 152. l.
A pragmatica sanctio-korabeli összeirásokban nem találjuk, a miből nyilvánvaló, hogy akkor, a mikor Valkó várát lerombolták, nem kimélték ezt a falut sem.
1733-ban Váralja (De sub Cetate) oláh családjainak száma 6 volt.*
* Tr.
1847-ben 244 lakosa van, valamennyi gör. kath.* 1890-ben 376 a népesség száma; nyelvre nézve német 10, oláh 342, egyéb nyelvű 24; vallásra nézve gör. kath. 366, izr. 10. Ház 75 van a faluban.
* Nagyv. nvk. 1847. 102. l.
1895-ben gazdaságainak száma 118, területe 3720 katasztrális hold, amelyből erdő 3077, szántóföld 397, rét 139, legelő 60, kert 12, terméketlen 35 hold.*
* Mg. St. 498.
A községnek 1900-ban 6222 K 12 f becsértékü cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 1744 K 60 f.
Határrészei: Erdők: La Cetate = Lá Csëtátyë (vár környéke), Merişor = Mërisor (almafácska), Fáczá Tóuluj (tó-oldal), Grueţe = Grujeczë (halmok), Picsorul Huczij (az üvegöntő lába), Picsarëlë kulmij (a bércz lába), Gyálul Márë (nagy domb).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
