Literátus. A literatus név – mint Nagy Iván írja – gyakran tapadt az írástudásban, főleg a latin nyelvben jártas egyének nevéhez ismertető melléknévül; a magyar rendszerint deák névvel adja vissza e szót. Már ennél a körülménynél fogva is bajos volna egy család tagjaiul tartanunk a Literatus nevüeket. Okleveleinkben a következők szerepelnek:
Zilahiak. Literatus János zilahi officialist 1391-ben Zsigmond király királyi biztosként jelöli a krasznavármegyei Pálvára és Kis-Récse birtokok átadásához, a mely birtokokat Kereszturi Balázs fia, Mihály zálogosított el Péter erdélyi püspöknél.
Mihály vajda, erdélyi helytartó és az erdélyi seregek generálisa Gyulafehérvárt 1600-ban kelt levelében meghagyja Doboka vármegye ispánjainak, alispánjainak és szolgabíráinak, hogy Zilahi Literatus Mártont a dobokavármegyei Szent-György (Zentgiergi) és Bodgya (Budgia) birtok élvezetében, mely birtokokat Z. Literatus Márton 300 magyar frtért Nagy Mihály Páltól zálogba vett, – a 300 frt visszafizetéséig minden törvényes kereset és per ellenében megoltalmazzák.
1676-ban Literatus Sámuel zilahi esküdt nótárius.
Literatus István 1415-ben, Menyői Literatus Balázs 1419-ben, Literatus Zsigmond 1424-ben a Kusalyi Jakcs fiainak az ügyvédei, a mikor a Jakcsok Garai Miklós nádor előtt a Barcha fiával, Damjánnal, a Deésházi Menyői Benedek fiával, Lászlóval és Deésházi Veres Györgygyel, általában a Deésháziakkal a középszolnokvármegyei Deésháza birtok fölött pereltek. 28Menyei Literatus Imre 1615-ben Közép-Szolnok vármegye jegyzője. Egy Literatus Imre 1647-ben középszolnoki hites assessor.
Ilosvaiak. Literatus Mihály 1519 márcz. 15-dikén nejére és két leányára hagyja végrendeletileg ilosvai, ököritói, derzsidai és lompérti részbirtokait. Ilosvai Literatus Mihály azok közt volt, a kik jelen lehettek, mint szomszédok, Varsolcz határának 1549-ben elrendelt megjárásánál. Literatus Mihály jobbágyai Ilosván s Lompérton egy-egy kapuszámnyi adót fizettek 1553-ban; oláhököritói jobbágyait egy kapu után rótták meg adóval 1566-ban. Literatus Gáspár, Pató Ferencz, Zsombori Zsigmond, Szabó Péter, özv. Majádi Lászlóné, Rátoni István, Kőrösi Mihály, Zilahi Benedek és Berei Pál részéről egy jobbágyházat adóztattak meg Ilosván és Lompérton 1604-ben. Talán ezekhez tartozik az a Literatus Miklós, a ki 1562-ben mint a krasznavármegyei részleges szék egyik birája, aláírta Majádi Mátyás és Dobai János egyezségét.
Böősházi. Literatus Ferencz bősházai jobbágyait nyolcz kapuszámnyi adóval rótták meg 1543-ban. Talán e Literatus Ferencz deákot idézték meg 1547-ben, mint szomszédot, a mikor Paladinics Jánost beiktatták Vicsa birtokba. Beosházai Literatus Ferencz egyike vala azoknak, kiknek 1569-ben márcz. 19-dikén meghagyta János Zsigmond, hogy Gyulafi Lászlót iktassák be Cseh város és vára, Széplak, Nagy-Goroszló, Ardó stb. birtokokba meg az udvarhelyi, nagyszegi, köődi stb. részjószágokba. Néhai Beősházi Literatus Ferencz középszolnoki Beősháza birtokát Báthori Zs. fejedelem Sombori Lászlónak adományozta.
Literatus Imre újnémeti jobbágyait 1543-ban egy, mihályfalvi jobbágyait 1549-ben két kapuszámnyi adóval rótták meg.
29Bogárdi Literatus János, mint Kusalyi Jakcsi Mihály ügyvédje szerepel 1547-ben ama perben, melyet ez K. Jakcsi István özvegye ellen indított.
Nagyfalusiak. Literatus Péternek adott el 1565-ben L. Bánfi István egy, a krasznavármegyei Nagyfalu birtok szőlőhegyén levő házhelyet jó egyetértéssel. Literatus Demeter részéről 1604-ben három telek fizetett adót Nagyfaluban.
Kidei. Literatus Péter (de Kide) 1639-ben Doboka vármegyében szolgabíró.
Rátoni Literátus Mihály. L. Rátoni.