V. kötet.
V. kötet.
Bakó. L. még Nagy Bakó János 1643. Nagy-család.
Bereczfi. (Bereczkfi). L. Vid.
Bíró. Matolcsi Bíró János de Zilah 1757 márcz. havában Közép-Szolnok vármegyétől nemesi bizonyítványt kap*
* V. Test. 57. l.
Bota. Bota Luppuly Égerháton 1741-ben homagiális esküt tett.
Csákai Pál (1489.) L. Sámson. IV. k.
Deák. Pál Deák 1714-ben Közép-Szolnokban a belső félben commissarius.
Doós. 1338 h. 1378 (?).
Gazda Erzsébet, 1611. Sarmasági Elek neje, lehet Garda is.
Gencsi. 506. l. felülről 4. sor: máig törlendő.
U. o. 5. sor után írand : Meghalt 1903 július 21-dikén.
Györfi. 556. l. felülről 1. sor (választották után): Meghalt 1903 decz. 11.
Hunyadi-Buzás. Buzás Bánffi Hunyadi András, neje Teöreök Judith és fia János Bethlen Gábor erdélyi fejedelemtől 1627 szeptember hó 8-dikán armalist nyertek, a mely 1628 április hó 27-dikén Gyula-Fehérvárt ki is hirdettetett. A középszolnokvármegyei 1843. évi 49. közgyűlési szám alatt kelt s nevezett megyének az országos levéltárban őrzött gírásgyűlési jegyzőkönyvébe is szó szerint beiktatott nemesi bizonyságlevél szerint Hunyadi Buzás Pál és fiai: István, János és Pál a középszolnokvármegyei Balázsháza helységből a hevesvármegyei Saár helységbe költöztek s az előbbi megye által a hunyadi Buzás nemes család tagjának vallott Jánostól való származásukat igazolták. A Heves vármegyébe költözött János gazdatiszt a br. Eötvös-család szolgálatában. A család neve különben eredetileg Buzás Bánffyhunyadi, majd ismét Bánffihunyadi alias Buzás (tehát nem Buzás de Bánffihunyad), ismét egyszerűen csak Buzás, majd Bánffyhunyadi, a mi azután a legújabb időben a Hunyadi-Buzás kettős családi név alakjában állapodott meg. – E családból való Buzás Iván, egri születésű, most gyulafehérvári kir. törvényszéki aljegyző.*
Orsz. Lt. erdélyi osztályában a gyulafehérvári káptalan levéltárában «Protocollum I. Franc. Szotyori» jelzet alatt őrzött eredeti jegyzőkönyv 136.–140. lapjai és Hunyadi-Buzás Iván, gyulafehérvári kir. törvényszéki aljegyző családi iratai.
Dr. KAIZLER GYÖRGY
Szilágy vármegye főispánja
A SZILÁGYSOMLYÓ-MARGITAI VASÚT A KRASZNA HÍDJÁN.
Kaizler Györgyöt 1903 decz. 11-dikén Szilágy vármegye főispánjává nevezték ki. 1904 jan. 12-dikén iktatták be.
Keres. 1449. V. ö. Veres.
Keszi. 3. sor, Keszi után : (de Kezy).
Kis. Marta (?) András 1741-ben, Martha Kis András, M. K. János és M. F. István lelei nemesek 1781-ben homagiális esküt tettek.
Kopasz. 1338 h. 1378 (?).
Kólya. Kraszna vármegyének 1741-diki összeírásában Kólya András Széplakról, Koja József (de Széplak) Zoványról, Koja István K.-Paczalról, 1792-diki összeírásában Kollya György említvék*
* Orsz. Lt. Instrumenta Homagii Krasznensis.
VI. kötet.
Pecselyi. Alulról 4. sor után: (1436), ennek 8. sz. jegyzetében 573 h. 581
)
* Szilágy vármegye mai térképe Rajzolta Hoppé Lipót
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
