Kétely.
Kétely.
Nevének változatai: 1305-ben* Katel. 1330-ban* Ketel. 1332–37 közt* Ketyl. 1435-ben* Keethel. 1511-ben* Kethel. 1576-ban* Ketel. 1610-ben* Ketely. 1837-ben* Kétel. Oláhul Tyety. 1863-ban* Kettel.
Gr. Bethlen ltár.
Anj. Okm. II. 484.
Mon. Vat. pápai tizedlajstr. 100.
Gyf. kápt. Misc. III. fasc. 3. nr. 15.
Gr. Bethlen levéltár.
U. o.
Km. D. 55–56.*
Hodor. Dobokam. Esm. 760. lap.
Urb. Wesen 67. l.
Nevét valószinüleg Ketel személynévtől vette, ki egyúttal alapitója is lehetett. De úgy is értelmezhetjük, hogy neve „Ketel” a későbbi kötélsás-t jelent, mely a mellette elfolyó Melles patakán ma is bővön terem.
Először emlittetik 1305-ben* Terre-Katel néven, mint föld.
Gr. Bethlen ltár.
Magyar-Borzástól keletre, a Gyalu lung hegy lankás oldalán fekszik, a Melles patak jobbpartján, a kékesi járásban, a megye székhelyétől Deéstől 44·6 kilométernyire.
353Első birtokosaiul 1305-ben* a mai gr. Bethlen család ősei emlittetnek és pedig az azon évi osztálylevél szerint Ketel Apa fiának Jakabnak jutott, 1330-ban* pedig Jakab fiának szintén Jakabnak birtokában találjuk.
Gr. Bethlen levéltár.
Anj. Okmtár. II. 484.
1345-ben* Mike a Peth Lőrincz sógora itteni birtokrészét András erdélyi püspöknek és a székesegyháznak adományozta, a püspök pedig egy nemesi telket adott érette Mikének Zilahon.
Tör. Tár 1889. évf. 775. l.
1435-ben* Bethlen János fia Miklós, Gergely és Antal Ketelt maguk közt három részre osztják. S ekkor Thyves János, Ökrös Domokos lakosok emlittetnek.
Gyf. kápt. Misc. III. fasc. 3. nr. 15.
1467-ben* Bethleni Antal itteni részét Tőki Bálintnak veti zálogba.
Gr. Bánffy ltár.
1492-ben* Kéthel is mint Bálványosvár tartozéka emlittetik.
Leleszi konv. Ltár fasc. Anni 1492. nr. 29.
1493-ban* Bethleni Bernát itteni részét testvérének Bethleni Mihálynak eladja.
Km. prot. M. 47.
1496-ban* e községet a Bethlen családnak László király új adomány czímén adományozza.
Torma gyüjt.
1499-ben* az erdélyi vajda itélet-levele alapján Bethleni Bernát neje Anna, Bethleni Miklós ellen, azon Bethleni Bernátnak itteni 3 jobbágytelkébe (Varga, Baltazár (Boldizsár), Hencz) és nemesi kuriába* beigtattatik.
Gr. Bethlen ltár.
E nemesi kuriához tartozik Gyerekút felé való szántó és kaszáló, úgyszintén Fenczen vápája nevü rét és egy más 6 kaszásra való rét, 8 hold szántó Boőd, 11 hold Apáthi felé és két darab szőlő s ehez tartozó 2 hold föld stb.
1503-ban* Bethleni Miklóst és fiait Vitálist és Jánost kir. új adomány czímén itteni részükbe beigtatják.
Dl. 28003 és 27781.
1511-ben* egy összeírás szerint e község egy részét Bethleni Miklós fiai János és Farkas birják.
Gr. Bethlen ltár.
1576-ban* Bethlen János felhatalmazza Báthory Kristóf erdélyi vajdát, hogy általa itten elzálogositott részét magához válthassa.
U. o.
1576-ban* Báthory István fejedelem a hűtlenségbe esett Patócsy György és János itteni részét Báthory Kristófnak adományozza oda, kit ebbe 1577-ben* be is igtattak; ugyanekkor birtokos volt még itt Forgách Magdolna, előbb Patóchy Gáspárné, utóbb Bornemisza Farkas özvegye, kinek Boldizsár Albert, Bán Máté jobbágyai emlittetnek.
Km. Kraszna b. 52. Szolnok int. B. 46.
Km. Szolnok int. B. 25 és 46. F. 5.
1578-ban* Apaffy István és fia László Bethlen Jánost itteni részének elidegenitésétől tiltja.
Km. ltár.
3541584-ben* néh. Bethlen Gergely fiai György és János s néh. Bethlen György fiai Miklós, Ferencz és Mihály magvaszakadásuk esetére az Apaffyakat teszik itteni részük örökösévé.
Km. prot. D. 130.
1584-ben* e Bethlenek tiltakoznak az ellen, hogy itteni részük Csányi Gáspár kezén van.
Km. prot. DD. 50.
1589-ben* Báthory Zsigmond itteni Bethlen várához tartozó részét Báthory András bibornoknak adományozza.
Gyf. Cent. P. 19.
1590-ben* buni Bethlen Farkas itteni részének kiválthatási jogát sógora Károlyi István a fejedelem udvari gyalogkapitányára ruházza át.
Gyf. prot. Balásfi 182, 183.
1601-ben* Tahy István itteni, Báthory Zsigmondtól nyert, a hűtlenségbe esett Báthory András bibornok részét neje Kendy Zsuzsánnára hagyja.
Km. prot. B. 45.
1601-ben* Bethlen Farkas itteni részét Mindszenti Benedeknek adja cserébe, sőt a most Bánffy Ferencznél zálogban lévő részét is ha kiváltaná, neki adni igéri.
U. o. 56.
1507-ben* Rákóczy Zsigmond Bornemisza Boldizsárnak Patócsy Annától való fiát Zsigmondot, valamint néhai Bánffy Boldizsárnak Patócsy Erzsébettől való leányait Margitot Allya Farkasnét, Annát Mindszenti Benedeknét, Zsuzsánnát Bethlen Gergelynét, Juditot Szikszay Györgynét és Borbálát Huszár Istvánnét itteni részükben megerősiti.
4. Lib. Reg. 172, 210.
1607-ben* Kendy István itteni részét Mindszenti Benedeknek átengedi.
U. o. 208.
1610-ben* Bornemisza Zsigmond itteni részét Egri Györgynek veti zálogba.
Km. prot. E. 107.
1610-ben* Báthory Gábor fejedelem egyik birtokos, ezen kivül Buni Bethlen Farkas.
U. o. D. 55, 56.
1618-ban* Szikszay Györgyné Bánffy Juditnak 2 népes jobbágytelke (Boldizsár család) van.
Orsz. ltár.
1619-ben* Kendy Krisztina férjének Haller Zsigmondnak átengedi e birtokát, de az igtatásnál 1620-ban* Bánffy Margit Allya Farkasné, Bánffy Judit Szikszay Györgyné, Bánffy Borbála Huszár Istvánné, Bánffy Anna Wesselényi Boldizsárné s Bánffy Zsuzsánna Béldy Kelemenné, továbbá Bornemisza Zsigmond, Bornemisza Judit Kornis Ferenczné és Kendeffy Gáspárnak Bornemisza Zsuzsánnától való gyermekei Miklós, Judit és Anna az itteni Patócsy-rész iránt s Bethlen Ferencz ellentmondtak.
Km. prot. K. 113. Doboka H. 22. Küküllő H. 5.
Km. Szolnok int. H. 12.
3551624-ben* Haller Zsigmond itteni részét testvérére Haller Istvánra hagyja, mely rendelkezését 1630-ban* a fejedelem is megerősiti.
Gyf. Cent. J. 34. Z. 51, 77. és 16. L. Reg. 70.
U. o.
1632-ben* nemes a Kettely Árpástói család.
Gyf. kápt. 17. Lib. Reg. 93. Elveszett.
1637-ben* Rákóczy György Haller István itteni részeiben megerősiti.
18. L. Reg. 208. Gyf. Cent. A. 16.
1651-ben* tanuk vallják, hogy Bornemisza Boldizsárnak itt 6 ház jobbágya volt, a melyeket Wesselényi Boldizsárnak adott el.
Gr. Rhédey ltár.
1654-ben* Bánffy Anna, előbb viczei Mindszenti Benedekné, másodszor gyekei Wesselényi Boldizsárné gyermekei: Mindszenti Gábor fiának leánya, illetőelg unokája Mindszenti Erzsébet Kapy Gábornénak jutott nagyanyjának itteni részéből 2 puszta jtelek; Wesselényi Kata Kornis Ferencznének 1 népes- és 2 puszta-, Mindszenti Krisztina id. Csáky Istvánnénak 2 puszta jtelek. (Szakács, Hencz, Nagy, Boldizsár, Varga jobbágycsaládok.)
Gr. Kornis cs. ltára.
1659-ben* a tatár rabságban levő Kornis Ferencznek itteni részét Kapy Gáborné Mindszenti Erzsébetnek vetik zálogba, Haller Jánosné Kornis Kata akaratjából, melybe Kornis Gáspár, Perényi Gáborné Kornis Anna és Perényi Ferenczné Kornis Krisztina is beleegyeztek, édes atyjuknak a rabságból való kiváltsán igyekeznek.
U. o.
1672-ben* a bethleni uradalomhoz tartozott 3 jobbágy 2 fiuval, 5 zsellér 6 fiuval és 3 puszta házhely.
Gr. Bethlen cs. ltára.
1688-ban* Kapy Erzsébet Jabroczki Ádámné szülőiről maradt itteni örökségébe jutott egy rész az osztály alkalmával.*
Torma gyüjt.
L. Vicze.
1694-ben* birtokosai a Bethlen család.
Gyf. Doboka fasc. 1. nr. 23, 24.
1702-ben* itt lakó birtokosa Bocskor Mátyás.
Erd. főkormsz. ltár.
1754-ben* gr. Bethlen Lajos és Jabroczky Mihály birják.
Széki egyházmegyei ev. ref. javak összeírása.
1770-ben* összeírt itteni birtokosok: Jabróczky Mihály apai, Török Sámuel pedig vétel jogán.
Erd. főkormsz.
1786-ban* birtokosai: gr. Bethlen Pálnak van 1 jobbágya, gróf Haller Pálnak 2, gr. Bethlen Gergelynek 11 jobbágya, 3 zsellérre, gr. Rhédei Mihálynak 2 jobbágya, Jábróczky Mihálynak 8, Jábróczky Zsigmond özvegyének 10 jobbágya, 2 zsellére, Bodoni Józsefné 2 zsellére.
Erd. főkormsz.
1809-ben* birtokosai: gr. Bethlen Ferencznek van 7, gr. Haller Józsefnek 1, gr. Rhédei Ferencznek 1/8, Fráter Antalnénak 3, Ajtai 356Györgynek 3, Kolozsvári Ábelnek 6, Jékei Sándornak 6, Bodoni Józsefnének 1, Gál Jánosnénak, gr. Rhédei Mihálynak 1/8, Szebeninének 1/8 telke.
U. o.
1820-ban* birtokosai: Jékei Zsigmond, gr. Bethlen Ferencz, Vass Antal, Ajtai András, Vultzer Ádám özvegye, Gál János, gr. Rhédey Mihály, Gruzda Ferencz, Bodoni Sándor és Tárcza János.
Erd. kancz. ltár.
1837-ben* birtokosai a Bethlen gróf, Ajtay, Fráter, Gálné, Jékey nemesek.
Hodor. Dob. Esm. 760. l.
1863-ban* gr. Bethlen Sándor, gr. Haller Ferencz, Fráter Farkas, id. Ajtay György, Szebeny Antal örökösök, Ajtay Gábor, gr. Rhédei János, Szentgerliczei Zsigmond itteni birtokuk után úrbéri kárpótlást kaptak.
Urb. Wesen 87–187. l.
1866-ban* az itt összeírt 75 füst közül 3 nemesi füst volt.
Erdélyi főkormsz. ltár.
Nemesi jogú birtokosai voltak: gr. Bethlen Sándor, Ajtay Gábor és Réthi Károly.
Censusjogú birtokosai közül a legtöbb adót fizető Keresztes Sándor volt.
Jelenlegi (1898-ban) nagyobb birtokosai: Ajtay Ákos és István, Marosán János, örökölték szüleiktől.
Lakói hajdan magyarok és szászok, kiket Básta irtó hada pusztitott s gyilkolt le. A XVI-ik században török, tatár hurczolta rabságra lakóit. Helyébe lassanként oláhság húzódott s ma egy-két magyar család kivételével ezek lakják. Földmiveléssel foglalkoznak.
Házaikat s gazdasági épületeiket paticsból és boronából épitik, szalmával, náddal fedik.
1848 deczember közepe tájt Teke felől Arszintye oláh határőrbeli katonatiszt vezette oláh tábor kékes és Veresegyháza közt letelepedvén, egy csapat a szász-zsombori oláh paptól nyert utasitás folytán Kéthelyre rohant. A már előbb Urbánhoz hurczolt és betegen fekvő Ajtai Andrást mindenéből kirabolták, leányát, a híres szépségü Juditot megfertőztették. Egy hét mulva saját birájának neje, fanatisált oláhné, Kurtyán Gázsia, testvéreivel s fiaival az öreg Ajtayt halálra verette, három fiát, vejét a leány meggyalázására kényszeritette, jóllehet a szerencsétlen leány bármelyikhez férjhez menni igérkezett, nem nyerhetett kegyelmet. A két nagyobb engedett, de a kisebbik ily tettől megiszonyodott,* sőt a leányt menteni igyekezett. Az elvetemült anya boszuját még ekkor sem látta kielégitve, fiai s még 7 falubeli társa segélyével emlőit s azután kezeit 357vágatta le. Az apát leányával együtt félholtan egy veteményes verembe vetették, hol együtt lelék kínos halálukat. Vagyonát egymás közt felosztották.* 1849 márczius havában Szamosujvárt láttak mind a 12 felett itéletet. A kisebbik fiú volt a 13-ik, a ki anyja s hozzátartozói akasztását végig nézte, kegyelmet kapott.
Ma is él, Kurtyán Samu e községben halottkém.
Kádár J. Belső-Szolnok és Dobokamegy. Tört. 1848–49-ben, 92, 151. l. és Hodor. Függelék 99. l.
Róm. kath. egyházközség hajdan. Plébánosa (de Ketyi) Benedek 1332–37 közt* fizetett pápai tizedbe 2 évre 8 denárt.
Mon. Vat. pápai tizedlajstrom 100. l.
1664-ben ev. ref. egyházközség, Magyar-Borzás leányegyháza.* Van egy aranyozott ezüst pohara, ónkantája s kenyérosztó tányéra és egy kis keresztelő ónkancsója. Fatemplomában egy kis harang. A pap részére az egyháztagok adtak egy darab földet a felső fordulóban, ezen kivül van két hold szántója s két drb rétje. Fizettek a papnak dézmát.
Széki ev. ref. esp. ltár.
1754-ben* egykori templomának helye is alig látszik a falu felső részében, zsellér lakik rajta. 3 és 3/4 köböl vetésre való szántója és 3 drb rétjén 9 szekér széna terem. Jövedelmét az esperes és a borzási pap élvezi.
Széki ev. ref. esp. lt. egyh. javak összeírása 17. l.
1863-ban* az itteni ev. ref. egyház számára úrbéri kárpótlást utaltak ki. 1898-ban* M.-Borzás fiókegyházközsége 5 lélekkel.
Urb. Wes. 208. l.
Ev. ref. Névkönyv 113. l.
1838-ban róm. kath. fiókegyházközség alakult meg benne 11 lélekkel.*
Hodor. Függ. 100. l.
Jelenleg a gör. kath. hitfelekezetnek van temploma, fából épült 1780-ban. Mihály és Gábor angyalok tiszteletére szentelve. Harangjai is ez időből valók. Anyakönyvet 1850 óta vezet.
Papjai: Pap Jákob, Keresztes Sándor után a jelenlegi Hosszu Ananias.
Iskolát M.-Borzással együtt tart 1850. év óta.*
Kádár. Nevelés és Okt. Tört. 343. l.
Éghajlata enyhe, egészséges, jég határát nem bántja.
1721-beli* hivatalos összeírás szerint két fordulóra osztatott határának nagy része keletre, más északra fekszik, földje félig fekete, nedves, közepes termésü, trágyában szűkölködik. E helyett kétszer szokták szántani 6 ökörrel. Vegyesen termi a búzát; szénája meglehetős jóságú; hadi út terheinek ritkán van kitéve; erdejében tűzre való fája van. Vásárba és őrölni Szamosujvárra, mely 2 és Beszterczére járnak mintegy 3 mértföldre.
Erd. főkormsz. ltár.
Van 24 ökrük, 14 tehén, 15 bornyu, 8 ló, 73 juh, 6 méhkas, 32 sertés. Mivelésre való szántója 189 köböl férőű. Elvetettek 30 köböl 358őszi, 12 köb. tavaszgabonát s termett 267 kal. búza rozs, 94 kalangya árpa, zab; van két véka törökbúzavetésük, rétjük 73 szekérre való. Van 30 frt készpénzük és 19 frt adósságuk.
1821-ben a Cziráky-féle úrbéri osztályzat szerint határa II-od oszt.
Hodor szerint* határa szép fekvésü és terjedelmes; jó borát, erdejét, kövér róna szántóját, tágas legelőjét dicsérik.
Dob. Esm. 1837-ben 760. l.
Jelenleg talaja kötött, közepes termésü, erdélyi fajta szarvasmarhát, juhot, lovat és kevés bivalyt tenyésztenek.
Nemes fajú gyümölcsei: alma, körtve, szilva, cseresznye és baraczk-félék. Ujabb időben Ajtai István mintegy 12 holdas területet ültetett be nemes fajú gyümölcsfákkal.
Határhelyek: 1644-ben* Felső tábla, Forgókút, Alsó forduló, Hegyes hegy, Gál Antal kertje, szántók, kaszálók.
Széki Egyházm. jk.
1754-ben* Forgókút vagy oláhosan Funtina rivuluj, Padura Popi, Czikla, Jonáskucz.
Széki Egyh. ev. ref. javak összeírása.
1811-ben* Veresegyháza felé való forduló; Funácza; Böőd felől való forduló; Czigla.
Széki Egyh. javak jk.
1864-ben* Teu Gyalu cse lung, Dimbu Stini, Koszta Ploptyilor, Stubii Ripa, Ritu Fintinilor dülők.
Pesty Frigyes gyüjteménye.
Lakossága: 1700-ban* 28 jobbágy lakosa van, kik ugyanennyi házban laknak.
Erd. főkormsz. ltár.
1721-beli* összeírás szerint 12 jobbágy, 3 kóborló, egy nemes lakosa van, kik a vándorlók kivételével, 13 telken laknak, el van pusztulva 30 ház.
U. o.
1750-ben* lakik itt egy telkes nemes egy házban, 21 jobbágy 16 telken 18 házban, 18 zsellér 17 telken 17 házban és 7 szegény zsellér 6 házban.
U. o.
Consign. Stat. topograph. 86. l.
Hodor. Dob. Esmertetése 760. l.
1854-ben lakosainak száma 272.
1857-ben* 258 lakosból 10 róm. kath., 239 gör. kath., 9 evang. helv. Házaik száma 62.
Orsz. Ism. Táb. 27. l.
1886-ban 257 lakosból 4 róm. kath., 250 gör. kath., 3 zsidó.
1891-ben 248 lakosból 4 róm. kath., 233 gör. kath., 6 ev. ref. és 5 izraelita.
Adója 1721-ben* 157 frt 30 kr. 1898-ban 1081 frt 48 kr.
Erd. főkormsz. ltár.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
