IX. A Tündéren feküdt castellum, fürdők, sírok s más római maradványok.
IX. A Tündéren feküdt castellum, fürdők, sírok s más római maradványok.
A mint a fennebbi tájrajzban előadtam, a Torda fekvő völgyét nyugatról bekeretelő szegélyhegyet a szindilázról (fensík) lesiető két patak: a Szindi- és Párdé-patakok lagunája szeli át, a két patak tövénél hegyfok keletkezik, mely egészen az Aranyos terére szökell ki.
Ezen – a rajta felül levő várhegygyel körülbelül ugyanazon magassági színvonalon levő – szőlőhegyek által koronázott előfokot nevezik Tündérnek, és pedig tetőlapját Nagy-, az Aranyos mellett levő Kövesre lenyuló alsó részét Kis-Tündérnek, a szindilázzal összefüggő s Párdé patakára hajló hátsó részét pedig Párdénak.
Már maga a Tündér elnevezés is mintegy sejtetni engedi, e hegy-él és foknak classicus és regényes jellegét. S valóban nemcsak az onnan feltáruló, Tordát, a Keresztesmezőt s az egész alsó Aranyos völgyét madártávlatban felmutató nagyszerű kilátás az, a mi a vizsgálódót magával ragadja, hanem a mult varázsa is megremegteti lelkét. Hisz e hegyfok minden talpalatnyi földje tele van oly romokkal és műtöredékekkel, melyek kétségtelenné teszik, hogy a Tündér is be volt foglalva a római colonia körvonalába.
A mint a Szindi-patak völgyéből e hegyfok felé irányozzuk lépteinket, mindenek előtt felötlik északra néző oldalának szabályszerű lonkásitása (terrassirozása). A hegyoldal itt ötszörösen van szintelve oly szabályszerű vonalokban, hogy abból az emberi kéz általi alakitásra biztos következtetést vonhatunk. E művelet, úgy látszik, azért hajtatott végre, hogy házhelyeknek, vagy inkább egymás fölé sorakozott utczáknak alkalmas fekvő helyet készitsenek s valóban ezen most szántás alatt levő lonkák annyira el vannak boritva faragott kő, római tégla és fedélcserepek roncsaival, hogy több ott a romtöredék a termőföldnél, a mi kétségtelenül tanusitja, hogy itt a római korban épületek, talán külvárosi majorok, nyaralók sorakoztak.
Ezt még felötlőbben észlelhetjük a Kis-Tündér mellett felvonuló Párdé sikátorának nevezett mély útnál, hol az út-martban négy helyt tünnek fel régi falaknak hatalmas keresztmetszetei. A Párdé-sikátor közelében már többször bukkantak boltozott föld alatti helyiségekre, a sikátor mentén levő szőlők mesgyéin mindenhol nagy halmazát találjuk az oszloptő, fejezet, faragott kő töredékeknek, római tégla- és edény-roncsoknak, melyeket mint a szőlőművelés akadályait, oda halomra hánytak, hogy lassanként épületanyagként felhasználják, igy a szőlők elválasztó mesgyéi mind ily római romokból vannak összerakva; a Mártonffy József-féle szőlőben nem régen egy díszes római kőkoporsóra s nagymennyiségű urnatöredékekre akadtak, a Nagy Béla és Nagy Balázs Tündér tetején levő szőlőjükben a faragott kövek, oszloptöredékek, párkánykövek egész halmaza van összehordva, a mik mind a szőlőhegy beültetése alkalmával kerültek felszinre, e tájt is akadtak földalatti boltozott helyiségekre. Az összehordott roncsok közt találtam több válú-alakú követ, melyek határozottan a római fürdőknél használni szokott levezető csatornáknak voltak alkatrészei.
Ugyan a Tündér tetőlapján a Nagy Béla és Gegesi-féle szőlők egész hosszában egy széles gátonyszerű kiemelkedés, vagy dombozat huzódik végig, ez a Gegesi szőlőjén kivül halomban végződik. Az ennek vonalán felmerülő nagymennyiségű oszloptő és fejezet és a szintén e tájott mutatkozó földalatti boltozatok combinálva a vizlevezető csatorna köveivel, arra látszanak mutatni, hogy itt lehetett a nagy polgári fürdő thermája és balneuma oszlopszoros előcsarnokával, odább a kisebb katonai fürdő; a Tündér legvégső előfokán és oldalaiban a Colonia Necropolisa (temetője) s köröskörül a vagyonosabb osztály díszes nyaralói és majorjai.
De nemcsak a polgári épitkezések e nyomjelzőire, a fürdők és temetők maradványaira, hanem a béke e művei mellett a harczi munkák maradványaira is ráakadhatunk a Tündéren, hisz épen ottlétemkor (1887-ben) ásogattak körül a Tündérhegy fokának végénél, ott, hol a Szilágyi Sándor szőlője az Istándi István és Adorján Imre felhagyott szőlőjével összeszögellik, egy nagy faragott kőkoczkákból épitett ölszélességű falat, mely délkeleti irányba húzódva, a hegyfok oromzatának szélén egyenes szögben megtörve folytattatik tovább. E fal tömörsége, rendkivüli vastagsága, szilárd szerkezete határozottan annak hadászati jelleget kölcsönöznek, s igen valószinűvé teszik, hogy itten a tulsó hegyen levő állandó táborhelynek (Leányvár) egy előtolt castelluma, vagy őrtornya feküdt, mely az egész Keresztesmező hosszában le a Maros völgyéig, átpillantást nyujtott s egyszersmind a Tündér alján levő római hid felett is őrködött, annak erőditett hidfejét képezte.
Ezek azok, a mit én a Tündéren személyes észlelés és nyomozás folytán találtam, csekély töredéke annak, a mi itt korábbi időkben felszinre került és széthordatott, felépittetett.
Ercsey József* irja, hogy a Tündéren nagy mennyiségű urna mellett néhány kősarkophag is merült fel, melyek közül a legdíszesebbet Lugossy Ferencz szállitotta el M.-Peterdre.
Ercsey József: Utazások ns. Torda megye alsó kerületében. Lásd Nemz. Társ. 1887. évfolyam 293–294. lapjain.
Mindezek kétségtelenné teszik, hogy a most a városon kivül eső Tündér be volt vonva a régi római Colonia (Potaissa) körvonalába, sőt annak egyik jelentékeny városrésze a fürdőkkel, a vagyonosabbak nyaralóival, e kies fekvésű s gyönyörű kilátást nyujtó hegyfokra terjeszkedett ki. Ott volt minden valószinűség szerint a Colonia Necropolisa, a melynek elhelyezésére a rómaiak mindig a legszebb pontokat szokták kiszemelni, ott volt a hegyfok uralgó pontján, egy a hid felett őrködő, s a tájt szemmel tartó őrségnek castelluma, s ott voltak a hegy innenső és tulsó aljában az istenek templomai mellett a colonia amphitheatruma és theatruma, a római városok ez elmaradhatlan mulatóhelyei. Szóval a magas castellum, a mindig nagyszerűleg berendezett fürdők, a pompás nyaralók, az emléképületekben gazdag temető által elfoglalt Tündér, az ő gyönyörű fekvésével valóban tündériesen szép lehetett a rómaiak korszakában s nem ok nélkül mereng itt el és lelkesedik a mult emlékével eltelt vizsgálódó, a midőn a Tündér hegyfokáról gyönyörködik az innen feltáruló bűbájos kilátásban, a mely nemcsak nagyszerű panorámájával tölti el szemeit, hanem lelki szemei előtt a multnak nagyszerű képleteit feltárva, lelki gyönyörrel is elárasztja az emlékezet varázsa által megkapott egész lényét, egész valóját.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
