AZ «OSL» NÉV.
AZ «OSL» NÉV.
Hogy az Osl név se vezetéknév, se ragadványnév, azt használatának módja kétségtelenné teszi. Tehát keresztnévnek kell lennie, melyet a középkorban vagy az ó-testamentomi pátriárkáktól, vagy a keresztény martyrologium szentjeitől kölcsönöztek, és hol eredeti alakjában, hol megrövidítve, kiejtésökhöz idomítva, nem ritkán nemzeti nyelvökre lefordítva használtak.
Köztudomású, hogy a keresztnevek értelmezése, más nyelvekre fordítása, tehát magyarítása is, a középkori tudomány egyik kedvencz ága volt. Még Ilosvai Péter után is maradt verses mű, melynek czíme és tartalma «Sokféle neveknek magyarázatja »*
Kiadta Szilády, Régi költők tára, IV, 254-263.
Senki kétségbe nem vonhatja, hogy okirattárainkban annyiszor ismétlődő Erős, Kemény, Szilárd, Erdő, Erdős, Erdél, Bodor, Fodor, Szerény, Szolga, Jólegény, Babos, Husvét, Bús, 154Ferde, Finta, Hitlen, Vadas, Zsidó, Csuda, Keresztes, Zarándok, Ajándok, Kakas, Farkas, Gyöngy, Gyöngyös, Rózsa stb. magyarra fordított keresztnevek.
Ilyen keresztnévnek tartom a Szamár nevet is. A Szamár-név keresztnévül azon korban, melyből okleveleink bővebben vannak, könnyen érthető okokból, már csak átalakított formában (Zomor, Zumar, Zamur, Zotmar, Zathmar, a Zatamar) fordul elő ugyan; de ez nem ingatja meg azon meggyőződésemet, hogy előbb nem ritkán használták. A következő helységnevek: villa vagy terra Samar, Zamar, Zamard, Zamur, Zamarfölde, Zamarszigete, Zamaruthja, Zamardi, Zamardfölde, Zamarol, Zamaros, Egyházos-Szamár, Lyuk- (talán: Fiók-) Szamár, Zomor, Zomordok, Zamol* stb., melyek bizonyára hajdani tulajdonosaik, nem pedig azok tehervivő állatjai után hivattak így, – ezt kétségtelenné teszik.
Knauz, Monum. eccl. Strigon. I, 172. 471. II, 46. 322. 323. 325. 369. 611. – Fejér, CD. III/II, 126. V/II, 287. VIII/IV, 294. IX/IV, 349. IX/VII, 539. X/I, 64. 576. X/VIII, 255. – Vat.-magy. Okiratt. I/IV, 121. 578. – Árpádk. új Okmt. VI, 475. 497. VII, 42. VIII, 122. IX, 106. 324. 496. 502. X, 237. 361. 417. XII, 145. 154. 580. 668. – Hazai Okmt. III, 122. 123. VII, 5. – Melczer-Oklt. 44. – Fraknói, Szekszárdi apátság, 63. stb.
S épen úgy; mint mi magyarok, tettek egyéb nemzetek, tettek a szlávok is, hogy az idegen, leginkább latin keresztneveket lefordították saját nyelvökre.
Ilyen szlávra fordított keresztnév az Osel vagy Osl,* mely közhasználatú volt és nem csupán az Osl-nemzetség tagjainál használatos.*
A szlávban következő változatokkal fordul elő e szó: ó-szláv: osilú, szlovén: osel, cseh: osel, tót: osol, lengyel: osiol, orosz: osel. (Miklosich, Etymolog. Wörterbuch, 228. 1.)
Például, 1227-ben megjelent a váczi káptalan előtt comes Watha filius Osl de Kesyn; 1235-ben a győri káptalan említi Koza fiait: Oslu-t s a többit, kik nem tagjai az Osl nemzetségének. 1269-ben kétszer is olvasom az Ozul nevet (Tkalčić, Monum. eppatus Zagrab. I, 142. 147.). A sopronyi Osl helység se kölcsönözte nevét az Osl-nemzetség valamely tagjától, minthogy még a XIII. század végén mint «tarra castri Soproniensis» fordul elő. (Kubinyi Okltára, I, 125. 163. – Árpádk. új Okmt. IX, 276. X, 4.) Úgy vélem, hogy okleveleinkben előforduló Oselsko, Ozold, Oslteluke (Erdélyben), Ozlar, Oslen, Hoslen, Oslan (Árpádk. új Okmt. IV, 35. 47. 171. VII, 339. X, 107. XI, 110. – Anjouk. Okmt. V, 568. stb.) helynevek szintén az Osl tőből származnak.
Azon kérdésre: mely eredeti keresztnév lehet a Szamár, illetve Osl fordítása? Van-e megfelelő nevű szent? Válaszom a következő:
A ki a keresztény onomastikában csak némileg is otthonos, annak feltünhetett, hogy nem egy szentnek neve valamely állattól van kölcsönözve. Ez ó-római szokás. Ismeretes, hogy a régi rómaiaknál divatos volt az állatok nevét ragadvány névül használni, mint az Asellus (szamárka) és Verres (vadkan) nevek tanusítják, mond egy neves tudós.* És csakugyan nem ritkán bukkanunk hasonló nevekre, mint Decius Mus; L. Corn. Merula, T. Statilius Taurus, Aulus Terentius Murena, C. Asinius Gallus (s ez esetben már nomen gentilitiummá alakult az állatnév), Corn. Lupus, Taurus Corvinus, M. Flavius Aper, Q. Sosius Falco.*
Kleinpaul R. Menschen- und Völkernamen czímű műve 95. lapján. (Lipcse, 1885.)
Livius, XXXV, 4. – Fasti Consulares inde a Caesaris nece usque ad imperium Diocietiani, composuit Jos. Klein. (Lipcse, Teubner, 1881.) 4. 8. 12. 32. 48. 64. 86. lapok.
A mi pedig az Asinustól származott neveket illeti, találtam Asinát, Asellust, Asiniust többet, kik közől a leghíresebbek: C. Asinius Pollio, fia : C. Asinius Gallus és Asinius Deuto.*
Cicero, De Oratore, II, 258. 268. – Livius, XXVII, 41, XVIII, 10. – Lübker és Klotz Szótárai. – Fábián, Cicero levelei, VII.
Minthogy pedig a keresztény egyház a rómaiak közől számos hitvallót, még több vértanút nyert, a keresztény szentek közt is találkoznak hasonló nevűek. Így találtam a Martyrologium Romanumban deczember 6-ára: «Romae sanctae Asellae virginis, quae (ut beatus Hieronymus scribit) ab utero matris benedicta, vitam ieiuniis et orationibus usque ad senectam produxit.» Azonképen a Bollandistáknál előkerül márczius 13-ára: «Aselus martyr ad archi-monasterium s. Antonii in Gallia translatus», januárius 23-ára «Asilas martyr in Thebaide», június 9-re «Asimo seu Asimus in Helvetia». – Megengedem, hogy e nevek eredete talán nem mind a latin asinusból veendő; de a keresztnevek középkori fordítói, mint még Ilosvai Péternél is tapasztaljuk, szintén nem szőrszálhasogatók e nemben.
A mi leginkább megerősített az Asellus (Osol, Osel, Osl) név használatáról, az, hogy a 155novai káptalan Dalmátországban e szent nevéről nevezte magát így: «Capitulum ecclesiae Nonensis s. Aselli in Dalmatia»* – De megjegyzem egyúttal azt is, hogy ugyane káptalan, miután kiadványaiban egy darab ideig védszentjét elhallgatta, 1403-ban szent Anselmusról czímezi egyházát.* Tehát itt is névmódosítást tapasztalunk csak úgy, mint az Osloknál, kik hosszas habozás után végleg Ost-ra módosították eredeti nevöket.
Fejér CD. IX/VII, 486. ddo 1358. – II. Szilveszter pápának is birjuk levelét Aselinus püspökhöz. (L. Ipolyi, A m. sz. korona, 41. l.)
Fejér, CD. X/VIII, 457.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
