I. Osl ispán, a nemzetség alapítója.

Full text search

I. Osl ispán, a nemzetség alapítója.
Tehát nem az Osl-nemzetségnek az országba költözéséről, hanem Osl ispánnak áttelepedéséről, lakhelye változásáról lehet csak szó. – Kevésbbé fontos esemény volt a XII. század derekán, mikor e dolog valószinűleg megesett, hogy a király nehány szolgájával jelentkező, Osl nevű ispánnak, Sopron vármegyében, a Hanság közelében, lakatlan vidéken nehány száz hold mívelendő földet adott. Ha ugyan adott? Mert valószinűbbnek tartom, hogy Osl ispán vételes birtokon telepedett meg a Rába-közén. Történeti följegyzésre nem volt érdemes ez eset, s azért nem is jegyezték föl kevésbeszédű koríróink.
Az első értesítést az Oslok létezéséről egy szelet iróhártya nyújt ugyancsak a XII. század második feléből. Erre «Oslu comes» emlékezet okáért följegyezte birtokait. A két Farádon, úgymond, van három ekényi földje; Külső-Száron* húsz hijján nyolczszáz holdja, meg három ekéje van; nehány cselédje és szolgája nyolczvan telken, melyek mindegyike húsz holdas.*
Szárföld ma is Farád szomszédságában fekszik.
Árpádk. új Okmt. VI, 222. – V. ö. Kubínyi Oklt. I, 9.
Ezerhatszáz, ezerhétszáz hold az egész, melyek akkori értéke harmincz-negyven márka ezüstnél több nem volt.*
Egy ekényi, vagyis ekealja föld: erdő, szántóföld, rét, legelő vegyest három márkára (egy márka = 21 osztr. ért. forint) becsültetett, ugyanannyiért kelt is. Egy ekealja föld nagysága a helyi viszonyokhoz képest 120 és 170 hold közt váltakozott, közepesen 150 holdra tehető. Egy hold hosszában 72, széltében 12, egész térfogatában tehát 864 négyszögű ölet tett ki. (Árpádk. új Okmt. V, 102. – Zichy Okmt. I, 495.) – Az öl (amplexus manus, az ölelésre, ölbe fogásra kiterjesztett két kar) hossza törvényesen meg volt állapítva, s ezt, a hosszmértéknek ezen törvényes egységét, a mérőfonalat (funiculus, melyet szövetdarabba – in drapello – zárva és lepecsételve küldöttek valamely terület hiteles fölméréséhez, nem pedig valamely földterületet) hítták «regalis mensurá»-nak, királyi mértéknek.
 
Ha egyebet nem tudunk is róla, hogy élelmes, alkotó ember volt I. Osl ispán, kitetszik tetteiből.
157Magyarországon; főleg a Dunán túl, közel az ország határához, az időben kivált, három termelési és iparág virágzott: a lisztipar, a bortermelés és lótenyésztés. – Ausztria kenyerét és borát már akkor, akkor még inkább Magyarországon vásárolta; a lónak pedig, mikor a hadsereg kiváltképen lovasságból állott, itt benn se volt megvetendő ára.
Az Oslok birtokviszonyaiból kitünik, hogy a Rábán több malmuk volt; szőlleikről is nem ritkán van emlékezés; ménesöknek szintén fönmaradt a híre – A mit ez uton fölpénzeltek, azt új birtok szerzésre fordították, mert úgy találjuk már a második nemzedéknél, hogy folyton folyvást újabb vásárlásokat tesznek. Kétség kívül, hogy a fiúk ebben atyjok nyomán jártak.
Hanem a földbirtokhoz mívelő kéz is kellett. Az Oslok vásároltak ugyan rabszolgákat is; de ez nagyon költséges beruházás volt. Egy rabszolga annyiba, ha nem többe került, mint egy ekealja birtok.* Olcsóbb volt szegődött földmívesek, szabad jobbágyok által míveltetni a földet. – A Dunán túl nagyobbadán húsz hold volt egy egész jobbágyi telek, melyért részint pénzben, részint termesztményekben több, kevesebb földbért (mai pénzünk szerint átlag öt-hat osztr. ért. forintot) fizetett a szerződött paraszt.
Árpádk. új Okmt. IX, 8.
Hogy I. Osl ispán kellő számmal gyűjtsön birtokaira efféle földmívelő – népet és nehány mesterembert, központot kellett alkotnia. E központot, a szent Mihály főangyal tiszteletére alapítandó templomot és monostort sietett I. Osl ispán fölépíteni, prémontrei szerzetesekkel megnépesíteni és javadalmazni.* Ez úton lett ő és a tőle leszármazó nemzetség kegyúr, patronus a monostorban és templomban, mely mellé (a mi szintén czélja volt akkor az efféle építkezéseknek) temetkeztek.
II. Endre király 1228-ban kijelenti, hogy a csornai prépostság földjeit Osl ispán adta. (Fejér, CD. III/II, 144.)
Ez a hely, melyen a templom és monostor állott, és mely köré az úri lakok épültek, a szolgák és jobbágyok házai csoportosultak, Súrna nevet nyert, valószinűleg Súrtól, I. Os1 ispán – úgy tetszik – legidősb fiától.

 

 

Arcanum Zeitungen
Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

Über uns Kontakt Press room

Languages







Arcanum Zeitungen

Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir