Bárczay Oszkár. A heraldika kézikönyve. Műszótárral, 714 szövegközti ábrával 3 melléklettel. Budapest, kiadja a Magyar Tudományos Akadémia. 1897. 8-rét, VI + 714 l. Ára 6 frt.
A Magyar Tudományos Akadémia történelmi bizottsága a tudományos körök és a nagy közönség régi óhajtásának kivánt megfelelni, midőn a mult év végén Bárczay Oszkár fenti czimet viselő munkájában egy specziális magyar heraldikai kézikönyvet bocsátott az olvasó közönség rendelkezésére. E munkának megjelenéséről előző évi folyamunk utolsó füzetében csak nehány sorban adtunk hirt, mutatványul közölve annak a magyar czimer eredetét és fejlődését tárgyaló fejezetét. Most, midőn a munka szerzőjének oly váratlanul bekövetkezett halálát kellett jelentenünk, nem alkalmas az idő, utolsó, nagy munkájának beható birálatára; elégnek tartjuk ezuttal rövid tájékoztatást nyujtani a munka tartalmáról. A heraldika kézikönyve tizenöt fejezetre oszlik, a következő beosztással: I. A czimer fogalma; a czimer különféle nemei; czimeregyesítés, czimerösszetétel; czimerjog. II. A pajzsról általában; a czimeres pajzsok készitésmódja; a pajzs alakjai; a czimeres pajzs formálása; mázok; a mázok feltüntetése szintelen képeken; a mázok alkalmazására vonatkozó négy szabály; a pajzs állásai; a pajzsok összetételei. III. A pajzs részei; a pajzson előforduló képek; mesteralakok; hasitás; vágás; harántosztás; hasitás, vágás és harántosztás összetételei; keskenyebb méretü alakok; váltakozó szinü és szincserélő mesteralakok; keresztek; a mesteralakok feltüntetése és elhelyezése a pajzsmezőn; czimerképek; képzeleti alakok; növények; égi és földi testek; műalakok. IV. A sisakról általában; csatasisak; tornasisak; a sisak alkalmazása; a sisak aránya a pajzshoz. V. Az oromdiszról általában; az oromdisz nemei. VI. Az orrjegyről általában; az orrjegy mázai; az orrjegy megerősítése a sisakon. VII. A külső diszekről általában; pajzstartók, czimersátor, czimerpalást; méltósági, tisztségi és nemességi rangjelvények; csatakiáltás és devise; a czimer fő alkotórészei és külső diszei között való viszony; badge; a badge-ek használatáról pecséteken a czimeres pajzszsal vagy oromdiszszel kapcsolatosan. VIII. Czimertörés. IX. Czimerleirás; czimerszmbolika. X. A zászlókról általában; a zászló alakja és szine; a mesteralak vagy czimerkép elhelyezése a zászlón; a magyar zászló; czimer- és nemzeti szinek (mázok). XI. Rendek és rendjelek; egyházi lovagrendek; világi lovagrendek; világi lovagrendek és érdemrendek. XII. Magyarország czimere; vágások és oroszlánok egyesitése; a vágások; az apostoli kereszt; a vágások egyesitése a királyi-ház nemzetségi czimerével; a vágások és az apostoli kereszt; Magyarország czimerének külső járulékai. XIII. Nemesség; a magyar nemesség; kiváltságai és jellege; a nemesi fokok megalakulása; nemzetségből való származás; a családi nevek és nemesi előnevek; a vérségi összeköttetésben állók egymáshoz való viszonyát jelző nevek; franczia, német, angol, dán, lengyel, olasz, spanyol és portugall, orosz, svéd és norvég, németalföldi és belga nemeség. XIV. Torna. XV. A heraldika kutforrásai; czimerlevelek; czimeres könyvek, tekercsek, tornakönyvek; pecsétek; műtárgyak, melyeken czimer van; heraldikai irodalom. Függelék: Heraldikai szótár; magyar nyelvü rész, idegen nyelvü rész.
Mint az átnézetből láthatjuk, a munka a heraldika minden részletkérdését felöleli, sőt sok tekintetben többet is nyujt, mint a mennyit egyszerü kézi könyvtől várhatunk. Az egész munka részletes tanulmányozásán alapuló birálat lesz hivatva annak konstatálására, hogy a korán elhunyt szerző mily eredménynyel járt el nem mindennapi feladatának megoldásában. A bámulatos szorgalom, az anyag legapróbb részleteinek ismerete s az annak összegyüjtésében nyilvánuló lelkiismeretesség azonban már eleve elismerésre késztet a szerző iránt. Midőn fájdalmas szivvel veszünk tőle, a korán elköltözöttől végbúcsut, ez utolsó könyvét a magyar heraldikai irodalom életképességének legfényesebb bizonyitéka gyanánt iktatjuk be szakirodalmunk sorába.