I.
I.
A nemzetség szülőföldjét illetőleg krónikáink két helyet emlitenek, és pedig a Képes Krónika szerint: Németországból a Hainburgi grófoktól származott (de Alamania ... de comitibus Heinburg ortus), Kézai pedig Wiltoniából vezeti be (introiuit de Viltonia). Melyik tehát igazi hazájuk, természetes ingerül szolgált a genealogusoknak ugy itthon, mint a külföldön: Hainburg-e, de melyik: az alsóausztriai vagy a karinthiai, Wildon-e Stajerországban vagy Wilten Tirolban?
Stessel József* Karinthia mellett foglalt állást, de be nem bizonyította, hogy a Héder nemzetség a Starhandi és Hainburgi grófoktól származott, a kiknek családfáját – de a Héder nemzetség ősei nélkül – Tangl* két évtizeddel előbb összeállitotta. Wendrinsky József* egyik helyet sem fogadta el, hanem a Héder nemzetséget a Schwarzburg-Nesta családdal, az alsóausztriai Kis-Maria-zelli kolostor alapitóival kötötte össze, mert ezek a XII. században Nyugat-Magyarországban is birtokosok voltak és családjukban Haderich-Hedrich (ebből Hadersdorf Bécs mellett) és Heinrich nevek előfordulnak. Ennek a nézetnek tulajdonit legnagyobb valószinüséget Krones* is, a ki nem tud kapcsolatot találni sem a tiroli Wilten, sem a XII. sz.-i stajer Wildoni ministerialisok, sem a Wildon melletti S. Margarethen birtokosai, a 98Heingist-Hengist várurak és a magyarországi Héder nemzetség között. Pauler Gyula a karinthiai vagy karantán (stájer) őrgrófság részeiből,* Karácsonyi János ellenben «Vildonból» vezeti be őket.
Századok 1882: 57. l.
Archiv für die Oesterreichische Geschichte. XIX. 51. és XXV. 157.
Blätter des Vereins für die Landeskunde Niederösterreichs XI. 343. XII. 48. 124. V. ö. e czikkről Pauler Gyula birálatát, I. k. 627. l. 456. j.
F. v. Krones: Deutschbürtiger Adel im mittelalterlichen Ungarn. München. 1896. 10–12. 11.
Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt. I. k. 627. l. 456. j. Bpest. 1893.
Nehéz a kérdés, kevés a támaszpont. A krónikák adatait kell kiinduló pontul venni és keresni azokat az adatokat, a melyek egyik vagy másik irányban a rokonsághoz kapcsolatot nyujtanak, mert közvetlen összeköttetést még remélni is sok volna. Ilyenekül kinálkoznak a család tagjainak nevei, a melyek tudvalevőleg, szokás szerint megismétlődnek.
Az alsó-ausztriai Hainburg megerősitett város volt, polgárság lakta, nemes családnak nevet sem adhatott, nem is adott. A karinthiai Heunburg-i grófok leszármazása ismeretes, azokkal nem kapcsolódik a Héder nemzetség, s nálok még a nemzetség szokásos neveinek ismétlődését sem találni. A tiroli Wiltennel sincs semmi összeköttetés, a Wildoniakkal azonban – a hová Kézai utal – igenis van, de nem Géza fejedelem, sem Sz.-István idejéből, hanem csak a XII. századból.
Wildon Graz-tól délre fekszik a Mura jobbpartján, miután ez a Keinach-folyót nyugatról felvette. Első okleveles emlitése 1173-ból van s azon a környéken egy századdal előbb, 1053-ban Hengistiburc állott.* 1173-ban lép elénk a Wildoni ministerialis család, mely Stájerországnak több marschalt, (Hartnidot és Herrandot) Gurknak pedig püspököt (szintén Hartnid) adott,* s a XIII. században Wildoni Liutold felesége, Ágnes (VI. Lipót osztrák és stajer herczeg negyedik leánya) által a Babenbergekkel is rokonságba jutott.*
Joseph Zahn: Ortsnamenbuch der Steiermark im Mittelalter. Wien. 1893. 499. l.
Muchar: Geschichte der Steiermark. 1 – 8. k. IX. kötet index. Hartnid gurki püspök, (1269–1283) előbb pölsi plébános, Karinthiában föesperes, Friesachban Sz. Virgil apátja.
1227 jul. 21. Wildon. Monumenta historica ducatus Carinthić. IV. k. 163. l. Klagenfurt 1906.
Honnan került a család Wildonba, hol éltek előbb Volfger, Héder vagy Herrand ősei, illetve hasonnevüek? Ha a krónika adatain kivül a névismétlődésből akarunk következtetni, azt hiszem, az emlitetteken kivül nem választhattunk volna jellegzetesebbeket a nemzetség tagjainak nevei közül, mert Heinrich-Henrik oly sürün fordul elő, hogy tájékozódni sem lehetne tőlük, mig a két testvér nevén kivül Herrandéra azért is szükségesnek tartottam kiterjeszkedni, mert egyik leányági unokája Olfer, meg Olfert néven emlegeti.*
A győri káptalan előtt 1371 jan. 17-én Rumi Gergely fia Gergey vallja, hogy az ő anyja, Erzsébet, Hédervári Olfert leánya. M. Nemzeti Muzeum. Törzsanyag. Heinrich-ból ered Heins = Aenz név is, de – mint Ktones jól megjegyzi – merész volna Aenz = Heinz nevéből a mai hienc (Land des Heinz) elnevezést származtatni. Herrant mester névadója a vasmegyei Hernádmesteri falunak.
A kérdéses nevek elég sok változatban maradtak reánk. Wolfer a különböző irásmód daczára is könnyen felismerhető, azonban Héder eredeti, teljesebb alakjában már változatosabb.* Herrand, Herrant, néha még Hertneiddel is cserélődik. Neveik tehát kétségtelenné teszik német eredetüket, ebben tehát igazuk van a krónikáknak, a mikor Stajerországba vagy Karinthiába utalnak.
Változatai: Wolfker, Wolfkar, Wolfher, Wolfger, Wolfer, Wolker, Wolcher vagy latinus végzettel, továbbá Wölfllin. V. ö. az olasz Uolfo-val. Összevonva is: Wlgerus, Wlfcherus, Wlfherus. – Hadinricus, Hed-, Hand-, Heden-, Heinden-, Haidenricus, Heidenrichus, Haindericus, Heidiricus, Heindinricus. Monumenta historica ducatus Carinthić. IV. 1048. és 894. ll. Még Zsigmond király korában is Hédervári Lőrinczet a német források Lorenz von Haidenreichsthurn néven emlitik.
Átvizsgálva a megfelelő okmánytárakat, elég korai nyomokat kaptam. Volfker név 906 körül merül fel először, a mikor Lajos király birodalma keleti része (Ostland) dunai vámjainak vizsgálatávat Arbo őrgrófot megbizza.* 985 körül a linzi stb. dézsma megállapításánál Wolfker, 993 körül pelig UVolfger is tanu; ez utóbbi azon egyezségnél, melyet Christián passaui püspök Arnolf gróffal köt vitás erdeikre nézve.* 1050 körül az erlai apáczakolostor alapitólevelében tanu: Hederich de Hederichesdorff.* 1111 aug. 23-án emlités történik Volfger és Totila adományáról, melyet a Sz.-Flórián kolostor részére tettek.* 1125-ben Otaker stajer őrgróf notariusa 99Wolfger és ugyanakkor tanu; Alttemannus de Haderichshouen.* 1140 körül Liutoldus, willihalmisburci prépost testvére, Wolfherus már elajándékozza azt a birtokot, melyet Walto-nak, Liupold stajer őrgróf domesticusának testvérétől, Richer-től szerzett.* 1135-ben pedig az admonti kolostor birtokainál határul van emlitve: planicies, que dicitur Richeri.* 1140-ben Herrandus de Wolfgersteine, majd 1142-ben Herrandus de Herrantsteine és Hertnidus de Rôtgerespurc szerepel tanuként.*
Urkundenbuch des Landes ob der Enns: II. k. 54.
U. o. I. 473. és II. 70.
U. o. II. 87.
U. o. II. 141. 1120 körül Wolfher özvegye, Gertrud és testvére: Reginher. U. o. I. 134. – 1120., 1130., 1140 körül tanu: Wolfger. U., o. I. 537., 732., 159.
U. o. II. 165–168. ll.
U. o. I. 159. és 153. ll.
Zahn: Urkundenbuch des Herzogthums Steiermark I. 169.
Zahn: I. 202., II. 4. és I. 217., 219.
Ezek az adatok a Dunától délre, a XII. századiak pedig egyenesén Stájerországra, az admonti apátság messze terülő birtokainak környékére utalnak. Itt voltak Haderichshouen, Wolgersteine, Herrantsteine és Rotgerespurc, Rutkerspurch – a mai Riegersburg, a Wildoniak hazája.
Riegersburg Graz-tól keletre, a Rába felett, közel hazánk határához fekszik. Itt lakik 1142-ben Hertnid-Hartnid. 1147-ben testvéreit is megismerjük: Herrant és Richer név alatt. Mindhármuk atyja Richer volt.* Azt hiszem, Richertől nyerte az 1128 óta előforduló hely is nevét (Rótker-, Rutker-, Richer-, Rieger- es-s-burg).*
Hertnido de Rotgerespurc. Zahn l. 219. – 1145 körül Hartnidus filius Richeri de Rutkerspurch. U. o. I. – 239. A testvérek emlitve u. o. I. 279.
Zahn: Ortsnamenbuch 392. l.
1147-ben mozgolódni kezd a család, Hartnid és Richer a szentföldre készülnek s ekkor 2–2 mansust adnak Siegersdorfban az admonti kolostornak, Hartnid adományánál tanukul szerepel két testvére: Herrand és Richer, Richerénél azonban csak Herrand és katonái.* Meg is térnek, de ismeretlen okból régi fészküket elhagyják és Hartnid 1173-tól, Herrand 1177-től, Richer pedig a Rutkerspurchi és Hengistburgi előnéven kivül 1188-tól már Wildoni (de Wildonie) néven szerepel a stájer oklevelekben.* Herrand uj hazájukban érdeklődéssel kiséri a szomszédos eseményeket és gyakran szerepel mint tanu, hol Judenburg-ban, Weisskirchen-ben, Graz-ban, Fischau-ban, Admont-ban, a karinthiai Friesach-ban, Krungel-seen és Holczprucke-n. Szomszédosa az admonti apátság; birtokai: Predel, Gradnitz és Obdah közel esnek a karinthiai határhor.* Megházasodik, feleségül véve Gutenberchi Liutold és felesége, Erzsébet leányát, Gertrudot,* a kitől Hartnid, a marschal, Liutold, a Lipót osztrák és stajer herczeg veje, továbbá Richer és Ulrich nevü fiai születnek. Ulrich fia Herrand szintén marschalja volt Stajerországnak.*
U. o. I. 279., 280.
U. o. I. 523., 557., 679 Zahn: Ortsnamenbuch 499. U. o. szó van az uj Wildonról.
U. o. I. 557., 581., 582., 587., 604., 610., 624., 627., 628., 629., 634., 641., 644., 657., 677., 678., 689., 691., 697., 699., 709. és: Monumenta historica ducatus Carinthić I. 276., 286., 292., 311. III. 476., 508., 509., 533., 549., 598.
Zahn I. 667., 669.
U. o. II. 328., 329; Mitth. des hist. Vereins für Steiermark V. 215. – Mon. hist. duc. Carinthić IV. 163.
Hartnid 1294-ben wildoni házát törvénykezési jogával együtt eladja Albrecht herczegnek egy eibiswaldi házért és 500 ezüst márkáért.* 1297-ben a Mura partján levő Waldstein várat birja zálogban Ulrich waldsteini gróftól.* A család főága 1325-ben fiával, Hartniddel kihal, de tovább él egyik oldalágán, t. i. Herrand fia Liutold-nak, a stainzi kolostor alapitójának, VI. Lipót herczeg vejének unokaöcscsében, Ulrich fia (?), III. Liutoldban, a ki Friesach mellett fekvő Tiernstain (ma: Dürnstein) váráról nevezte magát és a XIII. század végén Alsó-Ausztriába költözött. Ennek utolsó tagja Bernhard von Tierstain 1488 után halt meg.*
Eibiswald Wildon-tól d.-ny.-ra a Saggau-patak völgyében. – 1294. nov. 22. Bruck. Mittheilungen des historischen Vereins für Steiermark V. 216., 217. Más adat szerinf 1293-ban történt: Zahn: Ortsnamenbuch. 163. l.
Mitth. des hist. Vereins für St. 42. füzet, 38. l.
Zahn: Steiermärkisches Wappen-Buch von Zacharias Bartsch 1567. Graz und Leipzig 1893. 124. l.
Ez a rövid életü, de fényes multu Wildoni-család s a mi Héder nemzetségünk egy közös törzs hajtásai. Virágkorát a XIII. században élte, a mikor hazánknak is élénk összeköttetése volt Stajerországgal a Babenberg örökség kapcsán. Nincs okunk kételkedni épen e korban. Kézai adatában, melyet közös névhasználat is támogat: Herrand ott is, Herrand nálunk is s véletlenül mind a kettő marschal.
100Hogy Héder és Volfer a XII. században hazánkba költözik, nevük is eltünik a stajer forrásokból s csak a család egyik milese – talán kegyeletes emlékezetből – viseli még 1229-ben a hasonhangzásu Wolfkerimus nevet.*
Wolferimus in Wildonia. Zahn III. 43.
Ebből a virágkorában Wildoni-nak nevezett és Riegersburg-ból odaszakadt családból származik a Héder nemzetség. Talán Wolfer és Héder wildoni helyébe szállottak Richer fiai? Alig hihető; hanem valószinübb, hogy a stajer családtagok költözését követő névcseréhez alkalmazkodtak a Héder nemzetségbeliek is, a mikor azt állitották, hogy már ők is Wildonból jöttek. Ki tudja, Heinburg nem-e rontott és a krónikairó ismereteihez alkalmazott formája-e Hengistiburc-nak, Wildon környéke régi nevének?
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
