Miért nevezték magukat Volfer és Héder leszármazói csak Héder nemzetségbelieknek, tünődik rajta a genealógia.
Krones úgy magyarázza, hogy Volfernek és Hédernek az atyja Héder lehetett és ez után nevezte volna magát a nemzetség. Ez azonban valószonütlen, mert 1. annak semmi nyoma, 2. akkor még nem is használták a nemzetség nevet, 3. s ha névfelvételről volt szó, megvolt a hasonló esetekre (Hont-Pázmán stb.) a hazai példa, 4. és nem is hihető, hogy a külföldi ősről nevezzék el magukat, a kit hazánkban nem ismertek.
Fel lehetne vetni, hogy a nemzetségnév talán akkor alakult, a mikor Volfer unokái, Aenz fiai, Mihály és Henrik az országtól távol, idegenben nevekedtek s így hazánkban csak Héder ága szerepelhetett. Ez az idő is korai. Kevesen is vannak, szükségtelen az, összefoglaló név s még ha így is történt volna, valószinü, hogy a Volfer unokák felserdülések után felvették volna a Volfer nemzetség nevet.
Általános az a nézet, mit Karácsonyi is vall. «Volfer Héder nevü testvére vagy nagyon kiváló férfiú volt vagy szerfelett nagy kort ért el, mert csak így érthető meg, miért nevezték el az egész nemzetséget róla és nem Volferről.» De melyik Héder lehetett az a kiváló férfiu: 106az vagy a II., mert csak e kettőről lehet szó, mivel a III. idejében már megvolt a nemzetség neve.
II. Héder tekintélyes, tisztelt ember lehetett és valószinüleg szép kort is ért el, mivel főleg az ő tanuskodása döntött 1220-ban a fényi birtokperben, méltóságra nézve azonban csak ispánvolt, mint a nemzetségnek számos más tagja. Tekintélyesebb férfiunak kellett tehát lenni, a ki jobban kitünt a nemzetség tagjai között, ez pedig nem lehetett más mint az a Héder, a ki a XII. század derekán ispán, királyi udvarbiró, majd nádor volt. Ezért én azt hiszem, hogy a nemzetségnek nemcsak tagja, de névadója is II. Géza 1150–1157-iki udvarbirája, és III. István 1162-iki nádora, I. Héder.