Kemény Lajos: Az Erkel-család pozsonyi származása. Újabb családtörténeti adatok. A Nemzeti Kultúra kiadása. Komárom, 1933. 80, 14…
Kemény Lajos: Az Erkel-család pozsonyi származása. Újabb családtörténeti adatok. A Nemzeti Kultúra kiadása. Komárom, 1933. 80, 14. l.
A magyar zenevilág messze kimagasló alakjának, Erkel Ferencnek őseiről eddig igen keveset tudtunk. Családtörténeti irodalmunk a múltban leginkább csak a nemesi családokkal foglalkozott, melyek, mint a nemzet életében vezető szerepet vitt tényezők, bőséges forrásanyagot nyújtanak számára. Ezzel szemben a polgári családokra kevéssé figyelt fel s még ama nagyságaink származásának a kutatásával sem igen foglalkozott, akik történetesen ebből a sorból emelkedtek ki. Pedig ez már magában az átöröklődésre vonatkozó, tehát a genealogiára támaszkodó újabb tudományos vizsgálódások szempontjából is hasznos és kívánatos. Igazolását látjuk ennek ezúttal is, az Erkel Ferenc esetében. Éppen a leszármazás rendjén tűnik ki, hogy a nagy művész családjában – fiait is beleértve – kimutathatólag öt nemzedéken át, de valószínűleg már korábbi őseinél is, apáról fiúra szállt a zeneművészi tehetség.
Az említett körülmény volt oka annak, hogy elődei közül eddig csak atyját ismertük közelebbről, s hogy a névrokonságot felhasználó, homályos eredetű szájhagyomány alapján őt egy 1711. táján Hollandiában élt J. C. van Erkel nevű személytől származtatták. Kemény Lajos kutatásai most rávilágítanak pozsonyi származására. És jóllehet a művész elődeinek ízenkénti kapcsolatát egyelőre csak a XVIII. század első felében élt ősökig tudja visszavezetni, a régebbi nyomok is erre vallanak. Ezek szerint az Erkel-név már a XV. század eleje óta többször felmerül Pozsonyban. 1631-ben pedig Szentgyörgy városából telepszik le itt egy Erkel Tamás nevű kereskedő s vétetik fel Pozsony polgárai közé. Reméljük, hogy szerzőnek további kutatásai folyamán «a most rendezés előtt álló Pálffy senioratusi levéltár, továbbá a Szent-György városi plébánia anyakönyvében» sikerülni fog a korábbi századokban élt Erkel-családtagokat Erkel Ferencnek a pozsonyi Szent-Márton plébánia anyakönyveiben megtalált XVIII. századi elődeivel összekapcsolnia. Utóbbiak közül a nagy művész egyenes ági ősatyja, Erkel Vilmos, aki 1757-ben házasodik, a pozsonyi Notre Dame-zárda «musicusa», szóval az apácák orgonistája és zenetanítója. Három fia közül József, a legidősebb, hasonlóképpen muzsikus, úgyszintén ennek hasonnevű fia is, aki az 1810-ben született nagy Erkel Ferencnek az atyja.
Miután szerző újabb adatokkal egészíti ki a serdülő Erkel Ferenc tanuló éveire, a pozsonyi zenei élet közepette környezetére, majd további életfolyására vonatkozó ismereteket, a füzet végén híven közli az Erkel-családra és Erkel Ferencre vonatkozó, eddig ismeretlen forrásanyagot.
A füzet írója értékes munkát végzett. Őszintén kívánjuk, hogy további kutatásai során sikerüljön neki nagy Erkel Ferencünk távolabbi őseit is összefüggő láncolatban bemutatnia.
Czobor Alfréd.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
