Endrőd
Endrőd, Békés v. magyar falu, az egyesült Körös vize mellett, Szarvashoz keletre 3 órányira: 658 házzal, 5967 kath. 2 gör. kath., 83 n. e. óhitü, 3 evang., 10 ref. lak. Diszes paroch. és helységházzal, s egy roppant kath. paroch. templommal, mellyet gyönyörű, rézzel fedett torony ékesít. Határa 25,000 s néhány száz holdból áll, mellynek olly termékeny fekete agyagos, homokkal vegyes földe van, hogy az őszi 15, a tavaszi 20 magot rendesen megad. A trágyázás szokásban van, hanem a földnek parlagon való hagyása, s a tengeri vetés sikeres földjavitásnak tartatik. Egész volt jobbágytelek 189 1/8 r. szabad 19 4/8 számláltatik. Gyümölcsfákkal ékeskedő, de közönséges bort adó szőlőskertje 517 holdat foglal el. Legelője 10,000 holdnál többre megy, ideértvén t. i. a határhoz kapcsolt simai és kis-kondorosi pusztákat is. A helység a 16-ik század elején virágzó curiális nemes helység volt, mint ezt láthatni Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek az Endrődiekhez intézett, Kolozsváron 22 nov. 1625-ben költ leveléből. Elpusztulván későbben, 1718-ban mintegy 40 család telepedett ide a megyei Nemes-Kereki faluból, kikhez majd tótok is jöttek, de ezek már ma egészen elmagyarosodtak. F. u. gr. Stockhammer Ferencz örökösei. Ut. p. Csaba.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
