Ady Endre: Puskin | Verstár - ötven költő összes verse

Puskin

Oroszországban egy vasúti igazgató
megtiltotta a tisztviselőknek,
hogy Puskin ünnepeltetésében részt vegyenek,
mert Puskin nem volt - vasúti tisztviselő.

Dicső poéta, büszke lélek,
Tudsz-e mirólunk valamit?...
Óhajtod-e megtudni vajjon,
E hitvány földön mi van itt?...
Megsajnálsz-e néha bennünket,
Kik küzdünk, bízunk s álmodunk
S a dicsőségről álmodozva
Életet, lelket áldozunk.

Tudod-e, hogy a költő sorsa
- Mi régen volt - még mindig az -
Hiába gyújt fel égi lángot,
Leroskad, elvész az igaz.
Gúny, megvetés az osztaléka,
Lenézi minden kis parány,
Vegetáló, tucat-emberhad
Irígyli rongyát is talán!...

Száz év után még most sem értnek,
Anyégin fennkölt dalnoka!
Emlékedet sárral dobálja
A korlátoltságnak kora.
Lángszellemednek büszke röptét
A kor követni képtelen,
Filiszteri, dohos büróban
Számodra hála nem terem.

Óh, nagy poéta, büszke lélek,
Ki gyűlölted a tömeget,
Ha új bolygódról letekintesz,
Bizonnyal most is megveted...

De nekünk a szivünket tépi
Ez a hálátlan nemzedék,
Mely nyomorultul meggyalázza
A Puskin drága, szent nevét!...

Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir