Ányos Pál: Ájtatos ének | Verstár - ötven költő összes verse

Full text search

Ájtatos ének

Egyenlő szivességgel

Áldgyuk Istent szolgájában,

Kit tetéz dicsőséggel

Az időnek utoljában;

Boldog Lőrinc, te vagy ez,
Kit szivünk titkon nevez.

Melly buzgóság foglal el

Ifjuságod zsengéjében!

Nem jössz, de repüléssel

Mész Szent Ferenc szerzetében,

Ó szerencsés serénység!
Melly fut, merre hiv az ég.

3
Szentség példája lettél

Szerzetednek örömére,

Azért szélyt küldettettél

Igaz hit hirdetésére,

Itt mondhatták felőled,
Hogy Isten szólt belőled.

Olly buzgóság lelkesitt

Apostoli tisztségedben,

Minthogy az ég tüzesitt,

Kiért égsz egész szivedben,

Hogy mihelyt szavad hangoz,
Száz annyi gyümölcsöt hoz.

Részt vettél édes hazánk,

Te is Lőrinc, oltalmából,

Hogy Mustafa rohant ránk

Vért szomjuhozó honából,

Hadaink már rettegtek
S Lőrinctől szivet vettek.

Bizonyságok mezei

Székesfehérvár várának,

Hol pogányok ezrei

Számlálhatatlan állának,

Ha itt ég nem védelmez,
Népünk egy talpig elvesz.

Ugyde Lőrinc itt valál,

S elől mész kereszt jelével

Fut előled a halál

Minden pogány erejével,

Személyednek látása
Török tábor romlása.

Mennyi csuda segéltség

Jő még Lőrinc kérésére!

Pillantásban egészség

Egy asszony rugó erére,

Mellyet szerencsétlenül
Borbély vágott keresztül.

Más, ki rákot érezte

Tüzesedni ki mellyéből,

Csak Lőrincet nevezte

S mingyárt kigyógyul sebéből

Nem emberi erő ez,
Mit Lőrinc érdeme tesz.

Illyen dicsőségednek,

Lőrinc, zengjük méltóságát,

Terjeszd segéltségednek

Reánk is hathatóságát,

Testi, lelki sebeinket
Látván, gyógyitts bennünket.

S mint Fehérvár tájékán

Meggyőzted ellenségünket,

Ugy lelkünk nagy csatáján

Segéltsd erőtlenségünket,

Hogy a véglehellések
Legyenek szerencsések.

Áldassál egy Istenség,

Ki három vagy személyedben,

Tied minden dicsőség

E roppant teremtésedben.

Tisztelvén szenteidet,
Nyerjük el kegyelmidet.

1784

Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir