Arany János: HOC ERAT IN VOTIS

HOC ERAT IN VOTIS

Ez volt vágyam netovábbja,
Hogy ne légyek senki bábja;
Kötelesség vampyr-vádja

Ne háljon mindig velem:

Gondolám, majd egy kis birtok
Vételére pénzt szorítok,
Ott el-űltetek, s el-irtok;

Új erőért, mívelem.

A csatából, bár nyomorral,
Fél-kézláb, de ép gyomorral

Hazatérni - győzelem.

S bárha nem lesz rajta kastély,
Kenyerében sem kakastéj;
Sőt kopasz nyár, zord havas tél

Több mint tavasz és zefir:

Semmi légvár! semmi ábránd,
Mi a jelenből tovább ránt,
S űzve tarka szép szivárványt

Mindig a jövőbe sír!

Boldog az, kit a ma-hozta
Örömétől meg nem foszta

Sem a holnap, sem a hír.

Nézni - oh, mint egykor régen -
Ami szép van földön, égen;
Boldog első gyermekségem

Otthonos vidékeit; -

(1878 körül)

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!