Arany János: KORTÁRSAM R. A. HALÁLÁN | Verstár - ötven költő összes verse

KORTÁRSAM R. A. HALÁLÁN

Kidölt immár sok ép, erős,

Ki velem indult és haladt;

Kevés itt fenn az ismerős:

Oh, mennyivel több föld alatt!

Reményem - elzárt völgy-fenék,

Nincs onnan út, kivezető;

Emlékezet üdítne még -

De az meg egy nagy temető.

Ott fekszenek távol, közel;

Egy-egy külön sír jeleli

Futó harcban hol estek el -

Mint a Horácok elleni. *

A Curiatiusok. (Célzás a Horatiusok és Curiatiusok viadalára, amint e mondát Livius (I. k.) elbeszéli. A. J.

S én a pályán vagyok ma még,

Leggyöngébb a futók között;

Fenntart egy szálnyi tartalék,

Bár testem és lelkem törött.

Még elkerült ásó, kapa -

S tán engem a sors arra tart,

Hogy visszanézve, mind csupa

Sirhalmot lássak, ravatalt.

Most a tiédet hantolák:

Im, tőlem is rá egy göröngy!

Oh! hitte volna egy világ,

Hogy te elébb bucsút köszönj?

Egy nap derült volt rád s reám:

Nem várhatál még keveset?...

De sírunk sem lész messze tán,

Ha bölcsőnk oly közel esett.

(1877 aug. 25)

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!