Babits Mihály: LÍRAI INTERMEZZO

Full text search

LÍRAI INTERMEZZO
 
RÉSZLETEK
 
1
Szép hó a május; mindenütt
A bimbó nyilik, pattan;
Szívembe a szerelmet is
E hónapon fogadtam.
 
Szép hó a május; mindenütt
Édes madárdal csattan;
Akkor történt, hogy vágyamat
Őnéki megvallottam.
 
2
Keserves könnyeimből
Sok viruló virág fakad;
És sóhajom csalogány -
Madárdalokat ad.
 
S ha te szeretsz, szép gyermek,
Legyen tiéd mind a virág;
És ablakodnál zengje
A csattogány dalát.
 
9
Ha ád az ének szárnyat,
Elviszlek édesem:
Gangesz mezői várnak:
Ott a legszebb hely, úgy hiszem.
 
A kert piros szinére
Száll csöndes holdvilág;
Édes testvérkéjére
Vár a lótuszvirág.
 
Az ibolyák enyelegve nevetgélnek
És nézik a sok csillagot; -
Egymás fülébe illatos meséket
A rózsák halkan súgnak ott.
 
A jó okos gazellák futnak
Hozzájuk hallani;
És messze, messze-távol zugnak
A szent folyó hullámai.
 
Heverjünk ott le pálma mellett
A pálmalomb alatt:
Igyunk nyugalmat és szerelmet
S álmodjunk boldog álmokat.
 
20
Jaj, szól a banda dobja,
Verik keservesen;
Menyasszonytáncát ropja
A régi kedvesem.
 
Hangját doboknak, sípnak
Kisérik vad dalok;
Belézokognak, sírnak
Ottfönn az angyalok.
 
30
Szemén a kékszin ibolya,
Arcának rózsabimbaja,
Fehér kezének liljoma;
Megnyilik mind, virágot hoz -
Csupán a szíve hervadoz.
 
31
Oly szép a föld, oly kék az ég,
Langyos szellőtől rezg a lég,
Virággal lepve a vidék,
A hajnalharmat rajta még;
S ujjong a nép, amerre mék; -
S én jobb szeretnék mégis lenn a sirban
Egy megholt lányt ölelni karjaimban.
 
33
Fönn, Észak puszta táján
Fenyőfa áll maga;
Alszik; fehér lepelt rá
Borít a zúzmara.
 
Álmában lát egy pálmát,
Mely távol délen áll
Némán s magán álmodva,
Rátüz a napsugár...
 
45
Sugárzó nyári reggel
Bolygék a kert gyepén,
Virág csacsogva suttog,
De némán járok én.
 
Virág csacsogva suttog,
Sajnálva néz felém:
"Ne bántsd meg testvérünket,
Te sápadt bus legény!"
 
51
Dalaim mérgezettek. -
Máskép nem is lehet:
Hiszen megmérgezte
Virágzó életemet.
 
Dalaim mérgezettek -
Máskép nem is lehet:
Sok kigyót hordok a szívemben
S hozzá még - tégedet.
 
61
Az éjfél hideg, néma volt,
Az erdő bumra ráhajolt,
A fákat lépteimmel fölzavartam.
Fejüket rázták, szánakozva rajtam.
 
62
Keresztutnál lesz sirja annak,
Ki maga magát ölte meg:
A kálvária kék virága
Ott nyilik, szélben ott remeg.
 
Keresztutnál sóhajtva állok,
Az éjjel néma és hideg;
A kálvária kék virága
Holdfényen lágyan megremeg.

 

 

Arcanum Zeitungen
Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

Über uns Kontakt Press room

Languages







Arcanum Zeitungen

Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir