Babits Mihály: LE PETIT COIN...
mely az enyém,
s mely éltetett, a nagy remény,
megáldatott.
Órái a sok régi bünnek
sápadnak, tünnek
fehér számlapján bús szivemnek.
egyszerüség.
Mit van nekem kivánni még,
aki KRISZTUST vendégelem?
Kemény kenyerem, durva ágyam,
szegénységem, magányom,
óh, szent próbám! Óh, drága tanulmányom!
s ez áhitat,
mely szeretettel átitat,
olyan szelid s olyan naiv
megoldást adnak életemnek,
a féktelennek,
melyben vágyaim elpihennek.
a jó halált.
Küzdelmeimet áldd meg, áldd
türelmes óhajtásomat!
Alázat utján közeledve
kér egy szegény sziv, vedd be
őt és övéit, örök örömödbe!
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir