Babits Mihály: SPLEEN
szeszély sétálópalotám
munkám az ördög kerevetje.
úgy tekintem mint a felhőket
és járok a semmik után.
s a várost már előbb megúntam
megúntam völgyet és tetőket.
próbáltam élni szeretetben
és próbáltam élni magamban.
hogy éltem csak akkor lesz élet
amikor már messze mögöttem.
életté válik a halálban
de a jelenben nincsen lélek.
ténferegve tétován topog
és érzi hogy minden hiában.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir