Balassi Bálint: ÖTVENKETTŐDIK
1 | Édest keserűvel elegyítő gyermek, |
Régi ellensége nyugalmas éltemnek, |
Méz közt mérget miért ádsz nékem, veszettnek? |
2 | Vélem ha egyéb jót te immár nem mívelsz, |
Csak gyorsan világból éngemet kivégezz; |
Ne szíts nagy tüzemet, hadd lehessen csendes! |
3 | Ez-é a fogadás, kit anyád szavával |
Hitedre fogadván énnékem te mondál? |
Óh, szégyen, eborca, mely igen megcsalál! |
4 | Az ígért áldott jót te csak megmutattad, |
Kivel szerelmemet te csak felgyújtottad, |
De mint csalárd hamis, nékem mégsem adtad! |
5 | Sőt kínomra tőlem csak idegeníted, |
Hozzám, keményítvén, semmit sem gerjeszted, |
Vélem kívántatván szívemet égeted. |
6 | Hol tüzes laptáid, kikkel távul gyújtasz, |
Akiknek fáklyáddal közöl te nem árthatsz? |
Ádd meg, ha ígérted, héában mit kínzasz? |
7 | Így feddvén, törődvén Cupido felele: |
Hitván ember - úgymond -, úgy vészem eszembe, |
Hogy ok nélkül így szidsz jótétem helyébe! |
8 | Hertelen akarnál ily nagy jóhoz jutni, |
Kiért sok kínt kell még vallani, fáradni? |
Nagy jót könnyen anyám nem szokott osztani. |
9 | De kérlek, gyümölcsöt vallyon mely fa hozott, |
Minekelőtte még meg nem virágozott? |
Bolond, nem tudod-é, hogy tűrés ád hasznot? |
10 | De ne kételkedjél, bizony tiéd lészen, |
Noha most így próbál, de ismét bévészen, |
Julia tégedet meg bódoggá tészen. |
11 | Vajha az úgy lenne, ámbár mindent tűrnék, |
Égnék, fűlnék, sülnék, tömlöcében ülnék, |
Csak hogy szerelmébe valaha kerülnék. |
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir