Berzsenyi Dániel: GRÓF FESTETICS LÁSZLÓHOZ
A Festetics név tölgykoszorúival;
Kevély örömmel látja rajtad
Híres atyád deli lelke mívét,
Bélyegzi, látjuk, már feselő korod;
S méltó remekkel gazdagítja
Benned örök neve Pantheonját.
Nagyságra hívnak minden előjelek,
S nem kétli Pannon, hogy te léssz majd
Legnemesebb fia, híve, dísze:
Alattad a megtört csatarend előtt,
Akár mosolygó Keszthelyedben
Élj az igaz nagyok enyhelyében.
Indúlj vezéred zöld koszorús nyomán,
A nem halandók pályabérét
A haza szent keziből kinyerni.
Felmúlja bézárt léte határait,
A századok bús omladékin
Állva marad, s az örök tünésnek
Közlelkeket fojt a buta semmiség
A Tartarus mély tengerébe,
S híröket és nevöket kitörli.
Büszkén körűlnéz a sybaríta kény.
Mint egy aranyborjút, imádják
A cudarok, de kacagja a bölcs.
Mellyet nem a fény bábja szerez, hanem
A virtus, amelly nagy nemének
Címjeihez magasítja lelkét.
Minerva gyémánt aegise béfedi,
Melly Jupiter villáma mérgét,
Mint valamelly buta zajt, elosztja.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir