Berzsenyi Dániel: TÉTI TAKÁCS JÓZSEFHEZ

TÉTI TAKÁCS JÓZSEFHEZ

Édes éneklő! ligeten, virágon
Andalog Múzsád vegyes illatok közt,
Ámde nem mint egy üresen csapongó
Lepke tavasszal,

Mézet és nektárt szedegetsz te, mint méh,
Minden elrejtett violán s kikircsen;
Halkva döngécselsz, de szelíd hurodról
Aetheri hang foly.

Szívet és elmét magasít Camoenád.
Socrates karján mosolyogva oktat:
A vidám Erkölcs s vezető Okosság
Kincseit osztja.

Aki a széppel köti öszve a jót,
Oh Takács! az bölcs, az igaz poéta,
Ez dicső érdem, s ez az égi bélyeg
A remek elmén.

[1796 után]

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!