Csokonai Vitéz Mihály: A szerelem tilalma | Verstár - ötven költő összes verse

A szerelem tilalma

Minden érez gerjedelmet,
S én kerűljem a szerelmet?

És csak én legyek hideg?

Hát a szépet

S a faképet

Nem külömböztetni meg?

Mért adott ízlést a szemnek,
Kőlcsönös bűbájt a nemnek,

E világnak bőlcs Ura?

Hogy szeressük

S félrevessük? -

Éj, az ám a ha-ha-ha!

Még az ifjúság szememben
Csillog, és virgonc eremben

Véremet jól érezem:

Hát ha ennek

Lángba mennek

Zsúrolási,vétkezem?

[Három ember volt, barátom,
Mind a hármáról a fátom,

Hogy ne éljen, már teve,

Hókus, Bókus,

Pellidókus

Őkegyelmeknek neve.

Ők az ifjaknak tűzéről
És ledér természetéről

Szűntelen zsorváltanak,

A világnak,

Dámaságnak

Kancsukái voltanak.

Szint' a hatvant érte Hókus,
Hitvesét féltette Bókus,

És magáról egy se hitt.

Pellidókus,

Mint a mókus,

Játsza önnön farka ... csitt!]

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!