Csokonai Vitéz Mihály: DÉL
DÉL
Sapphicus versek
(Sander)
Nagy az Úr, s jó a seregeknek atyja;
Aki szűlt mindent s maga tartogatja.
A kerek főld s ég csuda bóltozatja
Ezt mutogatja.
Aki szűlt mindent s maga tartogatja.
A kerek főld s ég csuda bóltozatja
Ezt mutogatja.
Tízezer főldnek ki midőn kiálta,
Fényben őltözvén szaporán kiállt a',
Aki e sok száz s ezer ész csudálta
Fényt kitalálta.
Fényben őltözvén szaporán kiállt a',
Aki e sok száz s ezer ész csudálta
Fényt kitalálta.
Híves árnyék! friss kebeledbe dűlök,
Flauta s víg versek helye ez; leűlök,
Minthogy a nap s vers tüzivel hevűlök,
Míg nekihűlök.
Flauta s víg versek helye ez; leűlök,
Minthogy a nap s vers tüzivel hevűlök,
Míg nekihűlök.
Bámúló elmém s szemem ácsorognak
S a kies karton legelőn forognak,
Ahol a csergő patakok csorognak,
Öszvemorognak.
S a kies karton legelőn forognak,
Ahol a csergő patakok csorognak,
Öszvemorognak.
Játsznak a szellők s leveles tetőket
Másznak s a naptól elalélt mezőket
Értetik híves italokkal, őket
S a delelőket.
Másznak s a naptól elalélt mezőket
Értetik híves italokkal, őket
S a delelőket.
Néha a nyárfák tetején csatáznak;
Most virágos, zőld ligeten cicáznak;
Majd kelepcével s kezivel komáznak
A buta váznak.
Most virágos, zőld ligeten cicáznak;
Majd kelepcével s kezivel komáznak
A buta váznak.
A kalászok már az ugarban érnek,
Dús szemek tán ősz fejeken se férnek.
Sokba kik fogytát eszik a kenyérnek,
Lelkeket érnek.
Dús szemek tán ősz fejeken se férnek.
Sokba kik fogytát eszik a kenyérnek,
Lelkeket érnek.
A juhok mind a hegyeken akadtak,
Vagy nyakokban tán emezek szakadtak,
S nékik amely szép vizek ott fakadtak,
Tükröket adtak.
Vagy nyakokban tán emezek szakadtak,
S nékik amely szép vizek ott fakadtak,
Tükröket adtak.
Partjokon a friss halak elmerednek,
Szálka - páncéros - kecsegék ferednek;
Vagy ha a víznek sebesen erednek,
Eltekerednek.
Szálka - páncéros - kecsegék ferednek;
Vagy ha a víznek sebesen erednek,
Eltekerednek.
Vajha én mostan csupa szív lehetnék!
Bőlcs Teremtőm! tán eleget tehetnék!
S hogy ezekből több örömet vehetnék,
Arra mehetnék.
Bőlcs Teremtőm! tán eleget tehetnék!
S hogy ezekből több örömet vehetnék,
Arra mehetnék.
Hadd epesszék hát magok a bolondok,
Túrjanak port mind valamely vakondok;
Rólatok végképp hanem én lemondok,
Ostoba gondok!
Túrjanak port mind valamely vakondok;
Rólatok végképp hanem én lemondok,
Ostoba gondok!
Víg öröm! virtus szerető barátja,
Végy öledben, óh igazak sajátja!
Aki a jajt s bút valamerre látja,
Futni bocsátja.
Végy öledben, óh igazak sajátja!
Aki a jajt s bút valamerre látja,
Futni bocsátja.
Jer! gyönyörködjél Te, ki táborában
Szenteidnek laksz, s véle sátorában
Részesűlsz gyakran örömök borában
Verse sorában.
Szenteidnek laksz, s véle sátorában
Részesűlsz gyakran örömök borában
Verse sorában.
A nap a kunyhók tetejit haladta,
E világ üstjén tüzel, ég alatta;
Vagy ha a gyeplűt Phaetonnak adta,
Öszveszakadt a'.
E világ üstjén tüzel, ég alatta;
Vagy ha a gyeplűt Phaetonnak adta,
Öszveszakadt a'.
Éget a forró homokok fövényje,
A juhásznénak csuda főzeményje
Szolgafán függ s forr. Ropog, ég sövényje
S szúrtos edényje.
A juhásznénak csuda főzeményje
Szolgafán függ s forr. Ropog, ég sövényje
S szúrtos edényje.
Minden ég. Szívem de szerelme hatja
A Teremtőnek; s tüzel indúlatja,
Benn imádásnak buzog áldozatja
S versnyi falatja.
A Teremtőnek; s tüzel indúlatja,
Benn imádásnak buzog áldozatja
S versnyi falatja.
Mennyben éneklő seregek Vezére!
Elhiszem, nótám füleidhez ére.
Kedvesen vedd, még ha ma visszatére
Tiszteletére.
Elhiszem, nótám füleidhez ére.
Kedvesen vedd, még ha ma visszatére
Tiszteletére.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
