Csokonai Vitéz Mihály: NINCS ELEFÁNTCSONT, S ARANY
NINCS ELEFÁNTCSONT, S ARANY
(Horatius)
Nincs elefántcsont, s arany
Mennyezetek házamba nem ragyognak:
És himetti szálakat
Nem tartnak a vég Áfrikába vágott
Oszlopok: sem Attalus
Kastélyja nem szállott reám bitangúl:
Sem lakóni bíborom
Nem fondogálják érdemes clienták.l
Ámde hű szívem s folyó
Elmém vagyon: s vágyik reám, szegényre,
Sok nagy úr. A mennyeken
S tehetős barátomon nagyobb javaknak
Kedviért nem zsarlok én,
Elég szerencsés lőn az egy Szabínnal.
Tolja a nap a napot,
S új holdjaink sietve fogydogálnak.
És te a márványokat
Holtod felé vágattatod: s felejtvén
Sírodat, kastélyt rakatsz:
S a Báji zajgó tengereknek arrább
Csúcsosítod partjait;
Nem vagy talán a szárazon elég dúzs!
Sőt mi! a szomszéd mezők
Mesgyéit elszántattatod, s fukarként
A cliensid főldjein
Túl lépel: a férj hitvesével együtt,
Házi istenit s cudar
Magzatjait keblébe tartva, elfut.
Mégse nyér a gazdag úr
Dicsőbb lakást a bényelő pokolnak
Meghatárzott véginél.
Mit vágysz nagyobbra? Egyaránt bevészi
A kegyes főld a szegényt
És a királyfit. Lám, az Orkus őrje
A ravasz Prometheust
Nem hozta pénzért vissza. Ő a kényes
Tantalust és gyermekit
Fogságba tartja; ő a sok bajokból
Végre megfáradt szegényt,
Vagy kéri, vagy nem kéri, megnyugotja.
Mennyezetek házamba nem ragyognak:
És himetti szálakat
Nem tartnak a vég Áfrikába vágott
Oszlopok: sem Attalus
Kastélyja nem szállott reám bitangúl:
Sem lakóni bíborom
Nem fondogálják érdemes clienták.l
Ámde hű szívem s folyó
Elmém vagyon: s vágyik reám, szegényre,
Sok nagy úr. A mennyeken
S tehetős barátomon nagyobb javaknak
Kedviért nem zsarlok én,
Elég szerencsés lőn az egy Szabínnal.
Tolja a nap a napot,
S új holdjaink sietve fogydogálnak.
És te a márványokat
Holtod felé vágattatod: s felejtvén
Sírodat, kastélyt rakatsz:
S a Báji zajgó tengereknek arrább
Csúcsosítod partjait;
Nem vagy talán a szárazon elég dúzs!
Sőt mi! a szomszéd mezők
Mesgyéit elszántattatod, s fukarként
A cliensid főldjein
Túl lépel: a férj hitvesével együtt,
Házi istenit s cudar
Magzatjait keblébe tartva, elfut.
Mégse nyér a gazdag úr
Dicsőbb lakást a bényelő pokolnak
Meghatárzott véginél.
Mit vágysz nagyobbra? Egyaránt bevészi
A kegyes főld a szegényt
És a királyfit. Lám, az Orkus őrje
A ravasz Prometheust
Nem hozta pénzért vissza. Ő a kényes
Tantalust és gyermekit
Fogságba tartja; ő a sok bajokból
Végre megfáradt szegényt,
Vagy kéri, vagy nem kéri, megnyugotja.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
