Dsida Jenő: Az elveszett napló | Verstár - ötven költő összes verse

Az elveszett napló

Hát bizony elvesztettem a kedves, szép kicsi naplót,

s elvesztek vele mind pompás jegyzeteink.

Éveken át sűrűn forgatta kezünk, lekopott már,

nem volt rajta pecsét s mégis volt hitele.

Nélkülem is megtörte a lányt, kicsikarta szerelmét,

s nélkülem is szólt már ékes, szép szavakat.

Drága, nehéz aranyék nem verte ki egyszerü sarkát,

durva viaszk volt csak s kéreg a két födele.

Hűen szolgált mégis e kis könyv, általa biztos

volt a leányszívben hódító sikerem.

Mert csupa effélék álltak beleírva naponta:

"Lusta, haragszom rád! Tegnap hasztalanul

vártalak este. Talán már szebb asszonyra akadtál?

Vagy hazudott valaki rólam s hírbe kevert?"

És ilyenek, hogy: "Akarsz ma velem heverészni, csacsogni?

Ámor egész éjjel számít rád, gyere el!"

S végig, amit kisüt egy kicsi lány okosan, leleménnyel,

Hogyha találkát tűz és enyeleg hamisan...

Jaj nekem, ó - tán már valamely uzsorás buta számsort

írt bele s őrzi sivár üzleti könyvei közt!

Pénzt, aranyat fizetek, ha ki visszakeríti e könyvet!

Mit neki pár kusza sor pénz ragyogása helyett?

Fuss, kölyök, ezt hirdesd ki öles felirással a póznán,

s írd oda jól, hogy urad lakhelye: Esquilinus.

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!