Eötvös József: MOHÁCS.
Zöldebb a fű Mohácsnak mezején;
Több illat tölti a virágokat, |
S a gazda, mondják, szebb kalászt arat. |
Azért küld Isten ily áldást reá;
Mert szent határ az s puszta nem lehet, |
Hol honfiszív honáért vérezett. |
Ki a hazáért adta életét!
Édesen alszik anyja kebelén, |
S áldások őrzik csendes nyughelyén. |
Földjét termékenyítve hamvad el;
És szelleme a sír körűl marad, |
Tettekre intvén az utódokat. |
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir