Juhász Gyula: Emlékeim
Mint a halál és mint a végtelenség.
Melegszem síri lángjánál tüzeknek,
Mikkel felém csillognak régi estvék.
Kiknek halottas ágyát most vetették,
Szememben elhunyt csillagok tüzelnek
S magam vagyok magamnak boldog emlék.
És vége lesz e síri ünnepeknek,
Lelkemben nyári hárfák ünnepelnek.
Mint víg majális végét néma gyermek,
Ki legelőször súgja, hogy szeretlek.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir