Juhász Gyula: Fohászkodás
Mint őszi lomb a szálló levelet.
Szőkén keringve hulljanak az őskert
Örök rögére, holt álmok felett.
Hunyó világán, vágyam lángja az,
Múlt ifjúságom gazdag temetőjén,
Míg jő a tél, mely dúdol és havaz.
Magányom dombján s nézem hallgatag,
Hogy a napóra árnya mint halad.
Táncolnak ott fenn és elmúlnak itt lenn,
De élsz és vársz örök szerelmem, Isten!
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir