Juhász Gyula: KOLIBRI SZERELEM
Bolyong a fényes, a rózsás egen,
Mint üde szín, suhan a napsugárba,
Hogy kicsi fészke virágos legyen.
Hol bambuszerdő suttog, mint szirén,
Hol istenillatú vörös virágok
Tárt kelyhén villog a napesti fény.
S csókolja mézét oly szerelmesen,
Hogy belehal, nem bírva ennyi kéjt el.
Kívánja lelkem, hogy így vesszek én el
Az első csók varázsos parfümével.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir