Kosztolányi Dezső: Ásítok és csak bámulom
a szájam, mely mint a gödör,
mély és sötét és érezem,
hogy most a semmiség gyötör.
Én várom itten a halált
s unatkozom, hogy mégse jő,
mint mikor késik a vonat
és csöpörög a híg eső.
Ó, unalom, mely céltalan
bölcsőm, koporsóm közt ivel.
Az élet az nagyon rövid
de, jaj, oly lassan múlik el.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir