Kosztolányi Dezső: A MENNYEI HALÁL SUTTOGÁSA

A MENNYEI HALÁL SUTTOGÁSA

Walt Whitman

A mennyei halál suttogása hallatszott fülembe,
az éj ajkának fecsegése, zümmögő korálok,
lágyan közeledő lábzajok, csendesen lebegő misztikus

szellők,

láthatlan patakok fodrozatjai, folyó, örökre folyó víz

áradatai

(vagy könnyek locsogása? az emberi könnyek mérhetetlen

vizei?)

Nézek, az égre nézek s látok nagy felhőtömegeket
gyászosan, lassan hömpölyögnek, halkan dagadnak,

keverőznek,

időnként egy homályosuló, elszomorodó csillag

a messzeségben feltűnik, eltűnik.

(Én azt hiszem inkább, valami vajudik, valami halhatatlan

születik az ünnepi percben;

a határokon, a szemnek láthatatlanul,
valami lélek száll tova.)

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!