Kosztolányi Dezső: INDUL A SZÁZAD
INDUL A SZÁZAD
Tu Fu
A ló nyihog és a szekér nyekereg,
megcsörren a bús katonák nyila, íjja
és őket anyák, pirinyó gyerekek,
sok-sok feleség szomorú szava híjja.
Az arcukat, ruhájukat kezük lágyan simítja végig,
a jajveszékelő asszonyok sírása felködlik az égig.
megcsörren a bús katonák nyila, íjja
és őket anyák, pirinyó gyerekek,
sok-sok feleség szomorú szava híjja.
Az arcukat, ruhájukat kezük lágyan simítja végig,
a jajveszékelő asszonyok sírása felködlik az égig.
És kérdezik őket, ugyan hova mennek?
"A hadba - felelnek a zord katonák -,
északra cepeltek el a fejedelmek
s most menni nyugatra... csak egyre tovább...
Akkor hajunk fekete volt, mint sűrű, drága gyapjuk,
most meg ősz fejjel küldenek - és ezt jutalmul kapjuk.
"A hadba - felelnek a zord katonák -,
északra cepeltek el a fejedelmek
s most menni nyugatra... csak egyre tovább...
Akkor hajunk fekete volt, mint sűrű, drága gyapjuk,
most meg ősz fejjel küldenek - és ezt jutalmul kapjuk.
Csak harci babért akar ő, liheg ő,
a nép nagyon ismeri, érti a Császárt.
Hiába serénykedik otthon a nő.
Csak tüske van ott, hol a buzakalász állt.
A háború ég, mint a tűz. A vére minket elnyel.
Egy kóbor eb, vagy egy galamb sokkal több, mint
az ember.
a nép nagyon ismeri, érti a Császárt.
Hiába serénykedik otthon a nő.
Csak tüske van ott, hol a buzakalász állt.
A háború ég, mint a tűz. A vére minket elnyel.
Egy kóbor eb, vagy egy galamb sokkal több, mint
az ember.
Nem tiszteli őseit a fiatal.
Érzed, mi e kor, ez a szörnyű, e vásott?
Még télen is áll a nehéz viadal.
S szülőnk keserüli a szörnyü harácsot...
Intsétek meg a nőitek, a férfire-hiúkat,
ha szülnek, csak lányt szüljenek és sohasem fiúkat.
Érzed, mi e kor, ez a szörnyű, e vásott?
Még télen is áll a nehéz viadal.
S szülőnk keserüli a szörnyü harácsot...
Intsétek meg a nőitek, a férfire-hiúkat,
ha szülnek, csak lányt szüljenek és sohasem fiúkat.
A lányka szelid feleség, ara lesz.
Nem több a fiú soha utcai pornál.
Belőle harctereink sara lesz.
Császár, tudod-e, mi rohad Ku-ku-noornál?
Nem láttad az ifjút, aggot, ki holtában sem alhat
és az esős, sötét eget, mely könnyet ont, siralmat?"
Nem több a fiú soha utcai pornál.
Belőle harctereink sara lesz.
Császár, tudod-e, mi rohad Ku-ku-noornál?
Nem láttad az ifjút, aggot, ki holtában sem alhat
és az esős, sötét eget, mely könnyet ont, siralmat?"
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
