Kosztolányi Dezső: ESTHAJNALI CSILLAG
egy csillag aranysugarán,
így lestem az égbe gyerekként,
nem jő-e kapunkban apám.
paskolta, akár a vihar.
És benn a szobákba morajlott
harsogva a zordon vihar.
mint künn a vetésben a nyúl.
Boszorka kaparta-csikarta
az ablakokat gonoszul.
Jaj, jó leszek én gyerek, én!
Dörgött a sarokba: "Bekaplak!"
a farkas, az álom, a rém.
a függöny födte be már.
Itt jött apa - megmenekültem! -
zörgött a kapunkban a zár.
hogy szólt közeledve anya,
mint mostan az égen a csillag
esteli, halk aranya.
az ihar babonás levele.
S apa, ablak és homokember
azt mondta: - Te.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir