Kosztolányi Dezső: DÉLUTÁN
a jóllakott gyomor butult, nehéz.
A homlokokra ráleng a komorság,
a rózsakedv ásító görcsbe vész.
bágyadt közönnyel andalog a nap.
A vén kutyánk is lusta már bolyongni,
elnyúl a langyos kőlépcsők alatt.
magasba lengő, kék sugáru füst jő,
az úton egy-egy ember megy tova.
s míg pang az élet, itt véresre festve,
kormos köpenybe megjelen az este.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir