Petőfi Sándor: ISMÉT MAGYAR LETT A MAGYAR...
Mert ekkorig nem volt a,
Hogy is lett volna? szolga volt,
S nem magyar, aki szolga!
Bilincsét összetörte,
Mint ősszel a száraz levél,
Csörögve hull a földre!
Kardot ragad kezébe,
Kardján a napsugár ragyog
S a bátorság szemébe'!
Lángol, piroslik arca,
Kitűzött zászló mindenik,
Amely jelt ád a harcra!
Egy szív miljók keblében,
És dobbanása rémület
Az ellenség fülében!
A síkra állt vitézül,
És a világ, a nagyvilág
Csodákat látni készül!
S világvégéig az lesz,
Vagy iszonyúan és dicsőn
Mind, mind egy szálig elvesz!
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir