Petőfi Sándor: NÉGY NAP DÖRGÖTT AZ ÁGYU...
Vizakna s Déva közt,
Ott minden talpalatnyi
Földet vér öntözött.
Fehér hó este be,
Ugy omlott a piros vér
A fehér hóra le.
Rettentő vad csatát,
Minőt a messzelátó
Nap csak nagynéha lát.
Kivánt a becsület...
Tízannyi volt az ellen,
Győznünk nem lehetett.
Tőlünk elpártola,
Egy pártfogó maradt csak
Velünk: ez Bem vala.
Dicső tábornokom!
Lelked nagyságát könnyes
Szemekkel bámulom.
Nagy hősiségedet,
Csak néma áhitattal
Szemléllek tégedet,
Istent imádanék,
Meghajlanék előtted
Térdem, meghajlanék.
Dicsőség, hogy veled
Járjam be, oh vezérem,
A csatatéreket.
A harc veszélyiben,
Ahol az élet pusztul
És a halál terem.
Rendíthetetlen agg,
De úgy-e téged, úgy-e
Én el nem hagytalak?
Követni is fogom,
Oh Bem, vitéz vezérem,
Dicső tábornokom!
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir