Petőfi Sándor: ESZMÉLET NÉLKŰL...
ESZMÉLET NÉLKŰL...
...............................................
Eszmélet nélkűl ott függ tündéri varázsán
Dalma, szivében öröm, bú, kin özönje csatáz;
Most mosolygva bibor bimbót tör, sárga hajának
Illeti fürti közé s illan iramva megint...
Róza, ne fuss! ne siess! ah várj, egy pillanatig csak
Lásson az ifjú még mennyei álmak ölén.
Ő megyen, és Dalmát pusztító lángok emésztik,
Hőn lobogó szerelem féktelen árjaiban.
Napjai így mulnak. Jő a lány gyakran elébe:
Haj! de mit ér? iszonyú! nem viszonozza hevét.
Lészen-e, Róza! idő, melyben lágyulva szerelmed
.... csókjai közt Dalma tüzének...
...............................................
Eszmélet nélkűl ott függ tündéri varázsán
Dalma, szivében öröm, bú, kin özönje csatáz;
Most mosolygva bibor bimbót tör, sárga hajának
Illeti fürti közé s illan iramva megint...
Róza, ne fuss! ne siess! ah várj, egy pillanatig csak
Lásson az ifjú még mennyei álmak ölén.
Ő megyen, és Dalmát pusztító lángok emésztik,
Hőn lobogó szerelem féktelen árjaiban.
Napjai így mulnak. Jő a lány gyakran elébe:
Haj! de mit ér? iszonyú! nem viszonozza hevét.
Lészen-e, Róza! idő, melyben lágyulva szerelmed
.... csókjai közt Dalma tüzének...
...............................................
Ostfiasszonyfa, 1839. nyarán
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
