Reményik Sándor: "Mért hallgatott el Végvári?"
"Mért hallgatott el Végvári?"
(Levélben kérdezték)
Elhallgatott: elmult a pillanat
Melyben - a mélyből - hangja felszakadt.
Melyben - a mélyből - hangja felszakadt.
A nagy Perc hulláma továbbfutott,
Akkor az Idővel találkozott.
Akkor az Idővel találkozott.
Kihúnyt a máglya. És jól tudta ő:
Az a tűz újból nem törhet elő.
Az a tűz újból nem törhet elő.
Elhallgatott, - mert visszás valami:
Daltalan szívvel tovább dallani.
Daltalan szívvel tovább dallani.
Elhallgatott, mert új parancsok jöttek,
Új rendelése az otthoni rögnek.
Új rendelése az otthoni rögnek.
Elhallgatott s a röghöz visszatért,
Mint földmíves, - a harc ha véget ért.
Mint földmíves, - a harc ha véget ért.
A sors kiáltott: válasszatok hát:
A szülőföldet-e, vagy a hazát?
A szülőföldet-e, vagy a hazát?
Ő túl régi s mai határokon:
Zászlót bontott egy magyar csillagon.
Zászlót bontott egy magyar csillagon.
Hisz abban, ami örökkévaló,
Fegyverrel, csellel ki nem irtható.
Fegyverrel, csellel ki nem irtható.
Abban, mi bennünk oly magyar s oly mély,
Hogy idegen kéz odáig nem ér.
Hogy idegen kéz odáig nem ér.
Nem a mi dolgunk igazságot tenni,
A mi dolgunk csak: igazabbá lenni.
A mi dolgunk csak: igazabbá lenni.
Elhallgatott, - mert vad tusák közül
Immáron Istenéhez menekül.
Immáron Istenéhez menekül.
Vele köt este-reggel új kötést.
És rábízza az igazságtevést.
És rábízza az igazságtevést.
1933 március
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
