Szentjóbi Szabó László: A haldokló keresztyén
Ó Szent Isten! tiéd légyen a tisztelet!
Tiéd, ki fel tartván engem ember-korig
Jó téteményiddel kisértél a porig
Ó hányszor hagytam el szegény lelkem javát!
Hányszor halgattam el az okosság szavát!
De te még is perbe nem száltál ellenem
Ó én könyörűlő kegyelmes Istenem!
Uram! én por vagyok és kissebb azoknál
A vélem gazdagon közlött áldásoknál
És ha most irgalmad éneklem az éggel
Végső háládásom vedd kegyelmességgel.
Szent Isten! te ki vagy irgalom s kegyelem!
Im fogadd be lelkem, mert néked szentelem!
Kérlek engedd látnom jobb karod hatalmát
Tőltsd be szegény szolgád hitét s bizodalmát!
Hogy ottan, a már meg bóldogúlt lelkekkel
A Szent Angyalokkal és az öt szűzekkel
Minden világi bűnt s szennyet le vetkezve
Szent dicsősségedet nézzem örvendezve
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir