Szentjóbi Szabó László: Indúlj-dal Dobozy Lajoshoz midőnn elősször táborba ment | Verstár - ötven költő összes verse

Indúlj-dal Dobozy Lajoshoz midőnn elősször táborba ment

Rajta Pajtás!
Nagy a hajtás,

Indúlj Bukovinának,

Itt is ember,
Itt is fegyver

Kell a hazának.

Tőlts puskát, kardot köszörűlj
Illy jó szerencsédnek örűlj

Magyar a nemed.

Tudod ember kell a gátra
Lajos! hogy maradnál hátra
Menj Törökre
Hogy örökre

Éljen érdemed.

Már Márs régen
A térségen

Sípjait hangoztatja

Vitézséggel
Nyereséggel.

Népünk bíztatja

A dob, trombita harsognak
Az ágyúk zúgnak ropognak

A várak dűlnek.

Rontnak a Magyar fegyverek
Hulnak a Török emberek
A zsákmányok
Ragadványok

Halmozvást gyűlnek.

Szabács vára
Pancsovára

Csak hamar következett

Mind két várral
Kevés kárral

Népünk eggyezett.

A sok oktalan ökröket
A gyülevész Törököket

Le aprítottuk

EI fogtuk fő-Vezéreket
Zászlójokat fegyvereket
A rabokat
Mint barmokat

Fogva hajtottuk.

Most a vitézt
Bátor hív kézt

Hír, név, préda követi

A tisztelet
Mások felett

Őket szereti.

A te véred sem víz Lajos!
Annak nincsen semmi bajos

A ki mit szeret.

Menj! ott szerzik az érdemet
A jó hírt, az igaz nemet,
Menj! hogy prédát
Pénzt paripát

Nyerj sok ezeret.

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!