Tompa Mihály: ARANKA
Gyors patak fut rajta végig,
Mely üdítő hüs habokkal
Önti el gyakran mellékit.
Van mosolygó ifju képe;
Hangjában száz pitypalatynak
Mintha szólna, mintha élne!
Szálldogálnak, nem pihennek,
Mint mosolygó édes álma
Boldogságnak, szerelemnek. -
Csendes alkonyszellő támad,
Hosszu árnyék-óriások
Futják be az esti tájat.
Szántóföldnek ért kalásza...
Olyan fáradt! messziről jön,
És szállást kér éjszakára.
Csak miatta baj ne érne...!
De egy kapzsi észrevevén:
Összevissza gázol érte.
Kérjen szállást a rokonnál
Itt a szomszéd búza-földön; -
- S ő szegény, a parlagon hál.
Ékes kert az én lakásom;
Ah! de ott régóta sínlek:
Itt remélem gyógyulásom!
A pacsirta ajka csattog; '
S ti rét kedves jó virági,
Magatokhoz befogadtok!?
Mit? e rózsa ide készül?
Hogy ne lásson senki minket
Szemcsábitó kellemétül?
Szarkaláb és a demutka,
Sárkereppel, lóherével:
Mily mellőzött sorsra jutna!
Visszatért a sinlő rózsa,
És a szellő nemsokára
Bús halálhirt hoza róla.
Nyomorultra nézni is kín!
Ezer szálu vékony inda, -
Tört, lombatlan és viaszszín.
Érve a rét hancsikához:
Nincs a földön maradásom,
Minden irt, bánt, üldöz, átkoz!
Meg sem engednek fakadni!
Ha a szántóföldre mégyek;
Tüzzel, vassal irtanak ki!
Igy beszéle, felsohajtván:
Csak szabadna meglapulnom
Valahol a mesgye partján!
No lássátok... istenadta!
Mily inséggel küzd az ember
Gyülölségének miatta!
Nem hasznos fű és nem is szép;
- Megsajnáltunk jó növényke;
Ne szorongj ott, jöszte errébb!
Ösmeretlen a csoroszlya,
Üldöző kéz nincs utánad
Hogy indáid tépje, fossza.
S zordon télnek zöldje nincsen:
De az uj élet csirája
Élve szunnyad gyökeinkben.
Oldalán a vézna szálak:
Mint megannyi éhes kigyók,
Szerte-kusztak, szerte-másztak.
Száz gyökérszál futva széjjel:
A rétségnek más vidékin
Bútt fel átkozott fejével.
Megzabáljon, vagy kiégjen:
Semmitől sincs veszedelme,
Semmi sem fog e növényen.
Ő gyarapszik, sarja búja;
Ezt elnyomja a növésben,
Azt helyéről is kitúrja.
A valódi szenvedésre;
S érdemetlennel tevén jót:
Nagy a rétnek bünhödése!
Sárga folttal képe tarka;
Hasznos fűveit gyököstül
Irtogatja ott aranka.
A siralmas pusztuláshoz...
Terjed, sarjad, foglal, akit
Minden irt, bánt, üldöz, átkoz.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir