Tompa Mihály: NE NÉZZENEK RÁM ...
Tied volt egykor életem!
Hittem benned, s most a megtört hitet
Vérző lelkemtől elvetem;
Ajkad mosolya gúnyra válik,
Kerűlj el engem mindhalálig!
Virágot ültetett kezed;
A mély sebet, mely lelkemen sajog,
Most is lágyan legyezgeted;
Távozzál tőlem! csalfa ajkad
Rózsáin búm tüskéje sarjad.
Nyájas szivárvány lől azon;
Csüggedt valék, mint a szomjú virág:
S te lől enyhítő harmatom;
Szemedben szebb jövőm derengett, -
Oh, hogyne biztam volna benned!
Járván gyilkos csaták terén;
A rengetegben bujdosál velem;
Laktál a börtön fenekén;
S kezemből, mely már döfte szívem,
Kivetted a gyilkot szelíden.
Kétségbeesni lelkemet;
És bíztatál, hogy nincsen veszve még:
Világom mégis elveszett!
Ne szólj! ... szavad csak gúnyra válik ...
Remény! kerűlj el mindhalálig!
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir