Tóth Árpád: VERS HONORÉ DAUMIER ARCKÉPÉRE
S ki, míg finom műélvet ad,
Tanít: nevetni önmagad -,
Egy bölcs az, olvasó barátom,
De az erő, mellyel lefesti
A Bűnt, a furcsa torzképesdi,
Azt hirdeti, szép a szive.
Vagy Melmót fintorára ráng,
Nem fűti alektói láng,
Mely megdermeszt, akármily izzó.
Bús átokkal, gyötörve éles -,
Az övé fénylő, üde, széles,
S mintegy jósága dús jele!
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir